Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

240 PÓKOS DÁVID a) A finnugor nyelvekben: magyar: (időhatározók) hétszer hetiben, napjában háromszor, hirtelenében, hamarjában, nemrégiben, minapában ; akkorára, nyárára, télire ; (állapothatározók): javában, frissiben; az étel melegiben jó NyF. 16:37); (módhatározók): vékájával méri a pénzt (1. SIMONYI, A jelzők 190; MHat. I, 63, 94, 127; KOVÁCS MÁRTON [= SIMONYI ZSIGMOND]: Nyr. XLI, 324) |j o s z t j.: lábaimat yvtldlna 'a hetedik napon' (PÁPAY, Nytan. 47) || cseremisz: tenb sösdmla-nzb ßüt pes kuyfd] ild 'az idén tavasszal igen nagy víz volt', telUa-nze 'télire', kerjezlanze- 'nyárára' (BEKÉ: Nyr. LX, 64) |j finn: uudestansa, uudellensa 'újból, újra', toisinansa 'néha, hébe-hóba', siksänsä 'úgy amint van' (pl. jättää 'hagyni') (BUDENZ, FNy.2 44),

ainoastaan ^ainoastansa 'egyedül, csak', enintään <v enintänsä 'legfeljebb' (HAKULINEN, SKRK. II, 230). [Irodalom: Az idézett helyeken.] Ide számíthatjuk azokat a jellemző északi-osztják alakokat is, mint sitlna . . .ti suostal 'aztán . . . ide lép' (PÁPAY, ONGy. 85), sitlna . . Xawoltlem 'erre én . . . evezek' (uo. 80), sitnî (v. sitdlnà) närfk-juyi uërarj äu làrjkmàn SÍDÍ mànmàl 'aztán a vörösfenyőfából csinált ajtót betéve ím elment' (REGULY—PÁPAY—ZSIRAI II, 39), amelyek azonban más személyraggal is előfordulnak (pl. simmna . ... lorflam 'erre aztán . . . [házamba] belépek'; uo. 45; 1. még PÁPAY—BEKÉ 69, FUCHS: KSz. X, 152, PATKANOW—FUCHS 122; ezekről, valamint jurák-szamojéd megfelelőikről, amelyekre N. SEBESTYÉN IRÉN hívta fel a figyelmet (NyK. LIII, 38—9, ALU. III, 313), mint pl. t'éikkániv 'dann' [tkp. 'akkorja'], t'Hkkdr 'akkor' [tkp. 'akkorod'], külön fogunk szólni. b)A szamojédban: L. fenti megjegyzésünket az 'akkorja', 'akkorod' jelentésű alakokról. c) A törökségben: szag.: ikindzizln qysqyryb-oq-cadyr 'ob er auch zum zweitenmale ruft', üzündzizln qysqyryb-oq-cadyr 'er st als er zum drittenmale ruft' (RADL., Pr. II, 89) IJ ko jb.: qattandjyzyn kirlp keldjik 'zum zweitenmale tritt er ein' (uo. 286) || kacs.: ücündzízín 'zum drittenmale' (uo. 573) || adak.: ucundzisinde 'zum drittenmal' (KUNOS, Adak. 101) || oszm.: temäm-i-ile 'complètement, exactement (mot à mot ,,avec son juste, avec le juste de la chose")' (DENY, i. m. 167); vö. ertesi gün 'más napon' (KUNOS, OTNy. 162; vö. DENY, i. m. 169, 258); sabähysy 'morgens' (BANG, KOsm. IV, 21) || jak.: kiäsä inlbär barbytym, sarsynygar inim mijiä%ä kälbitä 'am Abend ging ich zu meinem jüngeren Bruder, den Morgen darauf (eig. an seinem, d. i. des Abends, Morgen) kam mein jüngerer Bruder zu mir' (BÖHTL. 349); birisin 'zum erstenmal' (uo. 263), ikkisin 'zum zweitenmal', usus künügär 'am dritten Tage' (uo. 363). [Irodalom: BANG, KöktürkOsm. IV, 20, 21; FOKOS: MFigy. III, 255—6.] d) A m o n g o 1 b a n : kalm.: öründn boswä 'am Morgen wachen sie auf (KM. 125); öründn 'früh am Morgen' (KWb. 301); asypndv 'abends, am Abend': asypndän odnawdy, 'wir gehen später, od. am Abend dahin' (uo. 16); mangürtn bosäD %oyln