Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

UKÁLI ÉS AI/TAJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 219 og dir buti 'ein Bündel Stroh, ein Bündel Lindenbast' (WICHM., WotjSpr. II, 18); Sz. so ad'ami bidäs korob corig nuä viläm 'az az ember egy egész kas halat viszen vala (VotjNépk. 125); M. ódig pudovka zárni soto 'ich gebe ein Pudmass Gold', ódig slapa ukso 'einen Hut voll Geld' (WICHM.: i. m. 114) | cser.: U. kandas mesak oksam konddsdm '8 zsákkal (o:zsák) pénzt hoztam' (WICHM.: NyK. XXXVIII, 232); ßara td oksa--ôond f ßozd lasasdm näldn-dä ärakäm iün-sinden 'da kaufte er für dieses Geld eine Fuhre Mehl und trank Branntwein' (RAMST., Bergtscher. 173—4); — de: Mm bozdm oksam 'drei Wagen Geld' ('három fuvart pénzt') (uo. 176) || mordv.: vät'ä funt sivil"5 font hús' (KLEMM, Mordv. szövegek 46); vedra vina 'ein Wedro Branntwein' (PAAS.: JSFOU. IX, 58, XII, 94); pondo êija, pondo pize 'ein Pud Silber, ein Pud Kupfer' (uo. XII, 1) |[ észt (nyelvjárásokban): kir\kis mulle hulk raha 'er schenkte mir eine Menge Geld', hulk lastele 'eine Menge von Kindern' (WIED., Ehst. Gramm. §193; SEBESTYÉN: NyK. XLIV, 150). „A finnsegben az ősi fgr. szerkezet csak néhány észt (NyK. 44:150) népnyelvi kifejezésben maradt fenn, egyébként a finnben az ősi mértékjelzős szerkezetekből partit i v u s o s szerkezetek fejlődtek, s a mondatbeli viszony (úgy, mint az indoeurópai nyelvekben) a mértékjelölő szón van megjelölve : minä ölen tyytyväinen kahteenkin kappaan rukiita 'megelégszemkét véka rozzsal ÍS',SETALA, Lauseoppi 38" (KLEMM, MTörtMond. 304). — Vö. finn (partitivusi): naula lihaa 'egy font hús' (BUDENZ, FNyt.2 86); lapp (part., ill. elativusi szerkezetek): oroszlapp: kolm mearra jâvveà 'három mérce lisztbe' (fi. 'kolmeen vakalliseen jauhoja', or. 'B TpH iwepbi MyKií') (GENETZ: NyK. XV, 92, 103, BERONKA, Lappische Kasusstudien II, 208, BERGSLAND, Numéral Constructions in Lapp, Studia Septentr. V, 41), déli-lapp: akytfy puiig, säliJijSTä, suöjnijsTit (többes elat.) 'ein Pfund Salz, Heu' (LAGERCR., Lapp. Wortschatz 5203. sz.), P. nälljakatnü vinast 'négy kanna pálinkát' (HALÁSZ, Svéd-lapp nyelv V, 70); 1. FOKOS: NyK. LVI, 30.6 [Irodalom: SIMONYI, A jelzők 36; KERTÉSZ: Finnugor Füzetek 17:57; SEBESTYÉN: NyK. XLIV, 149; KLEMM, i. m. 303; LEWY: KSZ. XVII, 219; FOKOS: Nyr. LXIII, 74, Magy. Figyelő II, 3—4. sz. 42, NyK. LVI, 30 stb.] b) A szamojédban: Kam. kusg-k ipek 'Stückchen Brot' (DONN.—JOKI 22, 34); butinka ara 'eine Flasche Branntwein' (uo. 11). [Irodalom: N. SEBESTYÉN: NyK. LIX, 66—7.] c) A törökségben: ót.: bir äwin tüs 'ein Stück Haar' (A. v. GABAIN, i. m. 169); bir yigü cigzin ügrä 'ein Gericht Cigzinbrei' (uo. pótlás a 169. laphoz) J| alt.: pir polcaqät, pir cöcü min 'ein Stück Fleisch, einen Napf Brühe' (Pr. I, 32) || te 1.: aki cöcü araqy '2 Näpfe Branntwein' (uo. 96) || s.or: qyrq put qum '40 Pfund Sand' (uo. II, 42) [| mis.: sanddkta sanddk sári alma 'ganze Kisten voll von 6 Birtokosjelzős összetételekről mértékjelölő szerepben (mint pl. m à g y. : egy rózsaszál, egy búzaszem, zűrjén:' sur-bçtska 'egy hordó sör', va-vedra 'egy vödör víz', lapp: jaah'vö-budda 'Pfund Mehl' (SCHLACHTE», Wbuch des Waldlapp. Diai. von Mala 70), cser. pu--ßoz§ 'ein Fuder Holz' (RAMST., Bergtscher. 16), stb. 1. NyK. LVI, 30, Pais-Emlékkönyv 611 kk., továbbá itt a 221—2. lapon.