Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

220 FOKOS DÁVID gelben Äpfeln' (PAAS.: JSFOU. XIX2

, 45) || kaz.: her ciläk siu kiterde 'egy veder vizet hozott', öc kádak caj aldim '3 font teát vettem' (BÁLINT, Kaz. Nytan 102); ber put bodaj aldim 'egy pud búzát vettem' (uo. 100) j| kumük: bir gesek epmek 'ein Stück Brot' (NÉMETH: KSZ. XII, 113) j| b a 1 k á r: bir tartirliq su 'ein Schluck Wasser' (PRÖHLE: KSZ. XV, 257) || oszm.: bir bog ton 'ein Bündel Kleider' (VÁMB., Altosm. 152); bir qadeh su 'un verre d'eau', alti oqa etmek 'six oques de pain' (DENY, i. m. 740); altun tabak on elma 'arany tányér tíz alma' (KUNOS, Török nyelvkönyv II, 186) || c s u v.: ikd pU édnd% 'két pud liszt' (ASM., Szint. 15); ütmdl uraßa tuj izé JcíiDZd '60 kocsi lakodalmas népet hozott' (MÉSZ. I, 444); pör korod sü 'egy pohár vizet' (uo. II, 311); <pdi turam éekker pdrep 'adok egy karéj kenyeret' (uo. 238); pof p5t söl'Ő 'egy pud zabot' (uo. 311) |J jak.: otut iayas ünu (acc.) '30 Zuber Wasser', üs kös siri (acc.) 'eine Strecke Weges von 3 Kös' (BÖRTL. 339). [Irodalom: FOKOS: Magyar Figyelő II, 3—4. sz. 43.] d) A mongolban: k h a 1 k h a: %ojar yurban siüdai áruul 'ßBa-Tpn MeiiiKa Cbipy' (CSEREMISZOV—RÜMJANCEV 315); ömkü tal%a 'Kyco-K xjieöa' (uo. 115, 350) || k a 1 m ü k: qurwty tulm alty '3 Säcke Gold' (RAMST., KM. 79); neg bedr ärfo, negyona ma%v öktn! 'gib mir einen Eimer Branntwein und das Fleisch eines Schafes!' (uo. 78); neg Sor mayy 'einen Spiess voll Fleisch' (uo. 96); neg baktsv yustm 'ein Bund Zündhölzer' (RAMST., KWb. 30); neg züsm ödmao 'eine Schnitte Brot' (uo. 484) ; neg sfiw} öws$ 'ein Armvoll Heu (soviel man mit einem Arm umfassen kann)' (uo. 342) |) a 1 á r: arbär) toyör] arzä '10 üst pálinkát' (POPPE, Alar. II, 2) | d a r k h a t: arbàtôr%o bôlô 'ßecflTb iopT cjryr' ('tíz kémény, azaz kunyhó, családnyi szolga') (SZANZS., Darch. 80); mirfi lâr\ môr\go 'Tbicn^a JiaHOB cepeöpa' (uo. 71) || burját: tabui] üta badänäs 'öt tarisznya badánfűért' (CASTE., Burj. 228); yusëg säyar 'KycoK caxapa' (CIDENDAMBAJEV 242); mesëg talyan 'Meiiio-K MyKií' (uo. 270) Il m o g o 1: azör ger mardä bi 'es gibt 1000 Zelte Marda' (RAMST.: JSFOu. XXIII4,

13). [Irodalom: FOKOS: Pais-Emlékkönyv 610—11.] o) A m a n d z s u-t unguzban: A tulajdonképpeni tunguzb&n — a rendelkezésemre álló csekélyszámú adat szerint — a mértékjelölő főnévi jelzőt általában ugyanúgy egyeztetik esetben a jelzett főnévvel, mint ahogyan az anyagnevekkel kapcsolatban ilyen egyeztetést láttunk a lamutban. Ez tehát azt jelentené, hogy a mérték jelölő főnév teljesen melléknévi szerepet tölt be itt; de arra is gondolhatunk, hogy tkp. nem egyeztetéssel van dolgunk, hanem a mondatbeli viszonyításnak már az első(jelzői) tagon való hangsúlyozásával, tehát tulajdonképpen értelmezővel.7 KONSZTANT.—

LEB. (3ßeHK. H3. 280) szerint az orosz genitivusos 7 Ilyen szerkezet finnugor nyelvekben

is előfordul. Fent a cseremis zből idéztünk hasonló példát ('három fuvart pénzt' jelentéssel); az ész tben is, ha a mértékjelölő főnév nem alanya vagy tárgya a mondatnak (amikor ti. partitivusi szerkezet használatos), ,,a mértékjelölő főnév éppen úgy felveszi a viszonyragokat, mint az a szó, amelyre vonatkozik", pl. ühes naelas linades 'in einem Pfund Flachs', sürest hulgast mitme-sugusist jagudest kokku segtud^'aus einer Menge verschiedenartiger Teile zusammengesetzt' (SEBESTYÉN: NyKT XLIV, 150; WIEDEMANN, Ehst. Gramm. 193. §).