Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

218 FOKOS DÁVID Más példák: mö gü 'faház' (CINC.—Ris. 130), fiel kujirge 'vaslánc' (uo. 149); CINCIUSZ meg is jegyzi (Очерк грамм, эвенского (ламутского) языка 114), hogy «прилагательных относительных, указывающих из какого материала или вещества сделан или состоит предмет, в эвенском языке нет. Их роль выполняют соответствующие существительные, служащие определением, например, то егип 'деревянная лопата', букв, 'дерево лопата'». A mandzsuban általában vagy genitivus matériáé vagy -ma, -me képzős melléknév használatos: a) möi %oton 'fa-város, fa-fallal kerített város' (mö 'fa') (BTJDENZ: NyK. XX, 314), ve%eitetun 'kőedény' (ve%e 'kő') (uo. 399); ß) nanaj (Amur) %oloma §o 'kőház' (golo 'kő'), moma al'io 'faedény' (mo 'fa') (AVROEIN, Грамматика нанайского яз. 220), (Kur-Urm.) möma dere faasztal', sdeme suké 'vasfejsze' (SZUNYIK, Кур-урмийский диалект 77), de у)-ismeretes a főnévi jelzős szerkezet is: mö dere 'faasztal', se,le suke 'vasfejsze' (SZUNYIK i. h.), és jellemző, hogy ezt a szerkezetet egy a sámánizmussal összefüggő és így bizonyára igen régi elnevezés is őrzi: ajsin satka (v. ajsima satka) 'золотой идол' (uo.) (ajsin 'золото', satka „название одного из шаманских духов (фольк.)"). Minden okunk megvan rá, hogy ezt a környező (orosz) nyelvhasználattól eltérő jelöletlen szerkezetet tekintsük eredetinek, ősinek. A genitivusos kifejezésmódról a következő (B) pontban szólunk. Az igazi (képzős) melléknévi jelzővel alakult anyagjelölő szerkezetek (1. fönt) minden bizonnyal későbben keletkeztek, a kifejezetten melléknévi kategória kialakulása után. így használatos ma a finnben ,,az anyagnévből -inén képzővel képzett melléknévi-jelzős szerkezet" (SEBESTYÉN: NyK. XLIV, 148); anyagnévből képzővel alkotott melléknév is használatos jelzőül más uráli nyelvekben is (1. KLEMM: MTörtM. 302, KERTÉSZ: i. m. 53 kk., FOKOS: Nyr. LXX, 16 kk., N. SEBESTYÉN: UAJb. XXX, 16—17 stb.). L. még a jelzői szerepű tulajdonnevek alatt is (231. 1.). B) A jelzőileg használt puszta főnév mértéket vagy mennyiséget jelöl. a) A finnugor nyelvekben: magyar: egy csöpp mézhez csöbör epét kever (Dug. Pb. 2:42); egy darab kenyeret kaptam; egy pohár bort ittam; három pohár piros ó bor; egy szekér kunsági tiszta búza (Tompa) || о s z t j.: I. %udem ögot coi-ju% 'drei Schlitten trockenen Holzes' (PATK. JI, 150); С abdt iu% 'egy öl fa (sylin täyttävä puu)' (KARJ.—Toiv. 69) jj vo g.: É. vät arsin voikén tár vis '30 rőf fehér vásznat vett' (VNGy. I, 14); at-sät tal kwali' '500 öl kötél' (uo. 70); T. sarka- árá-kh 'egy csésze pálinka' (uo. IV, 350) || zü r j.: AV. et'ik stokan vina 'egy pohár pálinka' (ZSzöv. 59); Pr. komin pud piz bostas. ii kujim pud sol bostas '30 Pud Mehl kauft er. Und 3 Pud Salz kauft er' (VdKomi 190—1); das vedra vina '10 Eimer Branntwein', kiz vedra sur '20 Eimer Bier' (uo. 127); bostis t'set'vert vinas [< vina-es Akk.] 'er nahm den Tschetwertj Branntwein' (uo. 249); FV. kujim para velen 'mit 3 Paar Pferden' (uo. 330, 334) || vot j.: MU. og kuitto kuro, LVI, 282), amelyekben ti. az anyagnév állítmányi szerepben számban egyeztetve van az alannyal: Ё. tan voúsaf rajtét 'azok (többesszám), mind hiába csak, agyagdarabok' (rd%t 'sé,r, iszap') (VNGy. I, 131; 'они только глины' uo. 262); Sz. láylaym щ ilßiy 'meine Beine (duális) sind noch aus Holz' (KANN.—LIIM. I, 254).