Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

URÁLI ÉS АЬТАЛ ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 217 faden' (uo. Szótár 35), timir tyr)yra% '(Fingernagel von Eisen), Geizhals' (uo. 101). [Irodalom: FOKOS: Magyar Figyelő II, 3—4. sz. 41—2.] d) A mongolban: modun bayising 'a wooden building' (POPPE, Grammar of Written Mong. 105, 130; „(lit., 'wood building')" uo. 132); altan bilecilg 'a golden ring' „(lit., 'gold ring')" (uo. 132); mönggün kituy-a 'a silver knife', temür gida 'an iron spear', cilayun siim-e 'a stone temple' (uo.) || к h a 1 к h a: timer d.adv 'железное копье' (POPPE, Строй 19; 1. Khalkha-mong. Gramm. 109); bold selem 'acélkard' (SZANZSEJEV, Современный монг. язык 47); zes zös 'медная монета' (uo. 48); zes zoyös ua. (CSEREMISZOV—RUMJANCEV 494) || kalm.: altri taktv 'eine goldene Brücke' (RAMST.: Kalm. Märch. 68; KWb. 375); %ojr тоцдц %azär 'zwei silberne Zäume' (KM. 76); ts) %ísn 'eiserner Kessel' (KWb. 432); sind balmv yuptsvn 'der neue Anzug von rotem Zeug' (uo. 31); zes silwtä 'mit kupfernen Waden' (KM. 65); tanv toptsi 'ein Knopf von Perlmutter' (KWb. 377); mü Je м modn Jcöss 'ein schlechter Mensch ist ein Holzpfeiler, eine Holzsäule' (uo. 241); öwsn, ger 'das Strohzelt' (tkp. 'füsátor') (KM. 70); tsäsn, mörjgn 'Papiergeld' (KWb. 424); isM mayla 'Filzmütze, grosser Filzhut' (uo. 211) || darkhat: tjmőr %älgä 'vaskapu' (SZANZSEJEV, Дархатский говор 72); zes togä 'rézü,t? (uo. 79) j| b u г j á t: n >i lei %~i%et nogön torgon terlelcte 'Herrenkinder in grünen seidenen Gewändern' (CASTR., Burj. Sprachlehre 230); torgon %ubsahan 'selyemruha' (CIDENDAMBAJEV 727) || alár: tömir bumbär 'vas csűr (железный амбар)' (POPPE, Аларский говор II, 104); %ara tömör %asätä 'mit einem Zaun aus schwarzem Eisen' (POPPE: UAJb. XXX, 212) || da hur: tumür 'железо, железный' (POPPE, Дагурск. наречие 93). [Irodalom: FOKOS: Nyr. LXX, 13, 4L] e)A mandzs u-t unguzban: Az e v e n k iből csak a csulmani nyelvjárásból találtam egy idevágó példát VASZILJEVICS nyelvtanában: sele (h)algan 'железная нога (букв, железо нога)' (Очерки диалектов эвенк, (тунг.) языка 250), de VASZILJEVICS itt is hozzáteszi, hogy itt jakut (tehát török hatással van dolgunk). (Egyébként pl. altama 'золотой', m щтг 'серебряный' stb. KONSZT.—LEBEGY. 97.) De hogy nem kell idegen hatásra gondolni, azt magából az evenkiből is lehet igazolni. А Мат. 116. lapján pl. ezt olvassuk: ularin тещп unahaptunmi 'a maga vörös-ezüst gyűrűjét'. Ugyanott ularin тещп цтцгесцп 'лодка из красного серебра' mellett van ularin тгщпта umurlcunduwi 'в лодку из красного серебра' is. А 1 a m u tban azonban már általában főnévi anyagjelentő jelzőt találunk: gol gu 'каменный дом' («от gol 'камень' и gu дом'), hd ged 'железное копье' (LEVIN, i. m. 138—9), (gol 'Stein, steinern' BENZING, Lam. Gr. 66), sőt itt annyira melléknévvé vált az anyagnóvi jelző, hogy egyeztetik a jelzett főnevével:4 golal gul 'каменные дома', goltaki guiki 'к каменному дому' (LEVIN 139).5 4 A lamutban a melléknévi jelzőt általában egyeztetik a főnevével; 1. pl. BENZING, Lam. Gramm. 114 és FOKOS: ALH. X, 432. 5 Bizonyos tekintetben emlékeztetnek ezekre

a rendkívül jellemző szerkezetekre azok a kifejezések, melyek — eddig — csak a vogul ból ismeretesek (1. ВЕКЕ: NyK.