Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Uráli és altaji összehasonlító szintaktikai tanulmányok 213

UBÁLI ÉS ALTÁJI ÖSSZEHASONLÍTÓ SZINTAKTIKAI TANULMÁNYOK 215 men eine Wortart, zu welcher auch die Pronomina gehören", továbbá (uo. a 22—3. lapon): ,,In diesen Sprachen können die Substantive, Adjektive und Adverbien nicht als besondere Wortklassen von einander unterschieden werden, denn dasselbe Nomen kann meistens sowohl als Substantiv wie auch als Adjektiv, und wenn es direkt zum Verbum gehört, auch als Adverb fungieren. Ein Nomen, das als Attribut zu einem anderen gehört, ist ein Adjektiv, oder was tatsächlich dasselbe besagt, der erste Teil einer Komposition". * Az ide tartozó szerkezeteknél a főnévi jelző jelentése szerint öt csoportot különböztethetünk meg: a főnévi jelző jelenthet: 1. anyagot, 2. mértéket vagy mennyiséget, 3. természetes nemet, 4. állapotot, kort, foglalkozást stb., 5. tulajdonnevet. Nézzük most az egyes csoportokat.2 A) A jelzőileg használt puszta főnév anyagnév, a) A finnugor nyelvekben: magyar: márványkő koporsó ; építi fa sátrát nagy kő palotára (Arany) ; az anyagnévnek is, a jelzett szavának is, melléknévi jelzője is lehet: egy fekete bársony virágos palást, egy hamis kláris olvasó (1. KERTÉSZ: FgrF. 17: 44—5) |j osztják (chanti): kart nögo 'eisernes Fleisch', vä% nögo 'metallenes Fleisch', keu-not 'Steinpfeil' (PATK., Irt.-Ostj. II, 38); Trj. iuyiarjk 'puunaula, Holznagel', uuqyiank 'rautanaula' (KARJ.— Toiv. 143, 159); ma %as-ju% iom seiqgeß tijsem 'én egy fűzfa jó botot fogtam' (PÁPAY, Nytan. 143); vágat jermàk jim-dëd 'ein schönes Kleid aus feiner Seide' (PATK. II, 96) | vogul (manysi): É. aln-üs, sirni-üs 'ezüstvár, aranyvár' (VNGy. I, 22), jarmak-tár 'selyemkendő' (uo. 33), voûta nuj Unir) ta'il 'vékony posztó drága ruha' (uo. III, 151); FL. iärmaktör 'Seidentuch' (KANN.—LIIM.I, 103) || zűrjén (komi): V. pu-kok 'faláb', kert-kok 'vasláb', idzas-kok 'szalmaláb' (ZNépk. 97); irgen-p^rt 'Kupferkessel' (SWb. 301); iz-selema 'kőszívű' (uo. 290); Sz. zárni fsun-kus 'arany gyűrű' (ZSzöv. 150); V. sumed-kem 'Schuh(e) aus Birkenrinde' (SWb. 976) || votják (udmurt): J. tui bird et pirti, tui kuiït'êo pirti, azveé kud'fso pirti éali'zisko 'durch den messingenen Knopf, durch den messingenen Ring, durch den silbernen Ring spucke ich' (WICHM., Wotj. Sprachproben I, 191); MU. li puni 'ein knöcherner Löffel' (uo. II, 18); Mam. si-teTbugo 'Zügel aus Haar' (MSFOu. 102:241); J. iz-korka 'Steinhaus' (uo. 404), iz-gureé, 'der felsige Berg' (uo. 375) || mordv.: êija vaHne, s%veï tuline 'ein silbernes Loch, ein fleischener Zapfen' (PAAS. II, 54); mon ul'i Her Tierjksttem 'ich habe eine Tür aus Lindenrinde' (uo. 45) || cseremisz (mari): U. si- ü-stdm 'einen silbernen Gürtel' (WICHM.: MSFOU. LIX, 69); pu%ala- körydstd 2 Példáink számát

lehetőleg korlátozzuk, különösen azokban az esetekben, amikor a szóba kerülő jelenséget az illető nyelvben v. nyelvekben már részletesebben tárgyalták. Ilyenkor hivatkozunk is a megfelelő részlettanulmányra, amely rendszerint a kérdés irodalmáról is tájékoztat. — Ami az adatok közlését illeti, az átírásban néhol kisebb egyszerűsítéseket alkalmaztunk; a cirillbetűs mandzsu-tunguz adatokat betű szerint írjuk át, csak 3 helyett hangértékének megfelelően e-t írunk, azonkívül nem teszünk különbséget e források H és i betűi közt. 1*