Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: Van-e a finnugor *k-nak k- fejleménye mélyhangú szavainkban? 7
14 VÉRTES EDIT A finnugor alapnyelvre egynél több szókezdő *jfc-t kikövetkeztető elméletek közös hibája, hogy a finn-permi nyelvekben történt „összeesést" — melyet most már több obi-ugor nyelvjárásra is ki kellene terjeszteni — meg sem kísérlik indokolni. Az alapnyelvi *k~ és *£-t feltevő SZINNYEI a magyar hal és kap típusú szavakat egyaránt finnugor *fc-ból származtatta. Sem az. NyH., sem a FgrSprw. kiadásaiban e kettősség okát nem fejtette ki. Egyetemi előadásain (vö. LAZICZIUS, MNyTK. 33: 87, BÁRCZI, RMNyj. 3) régi magyar nyelvjárási különbségekkel magyarázta a kettősséget. SZILASI (Adalékok a finn-ugor palatális mássalhangzók történetéhez: Ért. a nyelv- és széptud. XVIII/8, erről GOMBOCZ: NyK. XXXIV, 458—65, továbbá uő.: MNy. V, 415) a kéz r^hál ^kap-íé\e hármasságot, WICHMANN (FUF. XI, 201—16, 236—7) ezeket megszerezve a here típusúakkal, a négyességet vetítette vissza az alapnyelvbe; sőt egyetemi előadásain — ahogy ZSIBAI MIKLÓS közlése alapján LAZICZIUS írja (i. m. 88 )— 8 féle finnugor alapnyelvi *k- hangról tanított. WICHMÁNN eljárásának módszertani hibájára kellőképpen rávilágított LAZICZIUS (i. m. 88). A *k- szókezdettel kapcsolatosan ma már nem is szoktak WiCHMANNra hivatkozni, de a többi explozívával kapcsolatos problémáknál a magyar nyelv kutatói napjainkig szoktak az ő elméletére építeni, ül. hivatkozni. Hibás módszeren alapuló etimológiái helytelenségére legújabban FOKOS DÁVID mutatott rá (NyK. LXI, 54—63). Annak a tagadhatatlan ténynek az elismerésével, hogy minden szónak megvan, vagy meglehetett a maga története,20 az összehasonlító nyelvészet módszertana mégis csak a szabályos, rendszeres változásokra épülhet. Ezért célszerű a finnugor alapnyelvi szókezdő *k, ül. pontosabban a *ks- szókezdet vizsgálatát is nagyobb összefüggésbe állítani, s a finnugor kikövetkeztetett szókezdő explozívak magyar megfelelőire, ill. az ezekhez kapcsolódó problémákra kitekintenünk. finnugor szabályos regresszív hypergresszív zöngésülés > -* htí-*• kö~* ?p? he ?&«) •-*» ? ?6-~> id* l (hím, here) | hangrendváltás ••*• ?08*•* lïgs? hangrendváltás Ábránkon vastag nyíl mutat a kétségtelen megfelelésekre: *p-->f(fa, fej), *t- -> t- (tud, tő), *&S--H>- hs- (hal, három), ill. *&#-.-> ke- (kéz, kő). Egy kérdőjellel a kétségtelen megfelelésekhez közvetlenül kapcsolódó problémát jelöltük, pl. vajon lehet-e a *p- >/- megfelelésen kívül a regresszív fej-20 Pl. a magyar hét hangtanilag szabálytalan szókezdetét a számsorban elfoglalt helye magyarázhatja: hat, hét.
