Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Vértes Edit: Van-e a finnugor *k-nak k- fejleménye mélyhangú szavainkban? 7
VAN-E A FINNUGOR »K-NAK K- FEJLEMÉNYE MÉLTHANGÚ SZA VAINKBAN? 15 lődési tendencia győzelmével számolni, azaz lehet-e p- kezdetű szó (por, para) finnugor származtatása is helyes; vagy a *t- > t- esetében lehet-e zöngésüléssel magyarázni a d-s szókezdetet (dug, domb). Nyomatékosan ki kell emelnünk, hogy itt sematikus ábránk kérdőjele a „szabályos" megfeleléshez kapcsolódó problémára és nem az etimológiák bizonytalanságára utal. Két kérdőjel oda került, ahol csak egy előbbi kérdés igenlő válasza után indokolt a második kérdés, tehát, ha van, ül. ha nem lehetetlen a *p >• p- fejlődés, akkor lehet a *P » °- szókezdet kérdését felvetni.21 Már a sematikus ábrázolásból is világos, hogy a finnugor *k- magyar származékainál a problémák összetettebbek, mint a másik két explozívánál: míg a „szabályos" fejlődés *p- és *t- esetében egyetemleges, minden *p- és H-szókezdetre fennáll, addig a *k- esetében a „szabályos" fejlődés is megoszlást hozott létre: más a veláris és más a palatális szavak esetében. Ha valamely szó a magyarban megváltoztatta a hangrendjét, mint pl. hím (R. acc. hímot) vagy here22 (melynek obi-ugor és távolabbi megfelelői velárisak), akkor már, finnugor eredetű, ma palatális magyar szó „szabálytalanul" kezdődhet A-val. Elvileg azt sem lehet kizárni, hogy a nyelvórzék megzavarodása következtében a *k- >- h- fejlődési tendencia túlléphetett saját hatókörén és egyes esetekben vagy a nyelvterület egyes részein a veláris szavakon kívül a palatálisakra is hatott. Ugyanilyen, sőt még nagyobb joggal lehet arra gondolni, hogy a *k- >A-változástól nemcsak az amúgy is előbb képzett &-val kezdődő palatális szavak maradtak mentesek, vagyis a ks- kezdetűek, hanem ez a mentesség átterjedt egyes szavak esetében, ill. némely nyelvjárásban a velárisokra is. Minthogy a fejlődési irányzatok mellett gyakran a regresszív tendencia is érvényesül, a *Jc8- >- ha- fejlődés létrehozta regresszív tendencia is eredményezhetett ka- kezdetű szavakat. Továbbá ha ks- kezdetű szónál hangrendi változás történt (pl. kering, székely karing, innen pl. JÉKELY ZoLTÁisrnál karingós tánc), akkor is veláris k- kezdetű magyar szó az eredmény. Nem hagyható figyelmen kívül az a körülmény sem, hogy hangutánzó alapnyelvi szavakban az expreszszivitás igénye is magyarázhatja veláris szavakban a szókezdő k- megmaradását (vö. STEINITZ, GWogVok. 165, 294). Anélkül, hogy pl. a kakukk szó kora mellett állást akarnék foglalni (ehhez tudni kellene, hogy hol él és hol élt ez a madár most és évezredekkel ezelőtt), érdemes megemlíteni azt a tényt, hogy az osztjákban olyan nyelvjárásban is k- kezdetű és veláris hangrendű e madár neve, ahol k- csak palatális szókezdeten szokásos: DN., Ni. kù-Jckiik, Kaz, ko'kko'k, de O. kökkgx, vö. még C. kukkuGÍQ3, Fii., C. kukkuQim3, Kr. kukkuklm3 (KT. 394 ab, vö. 387a, a 'kakukk' hangszabálynak megfelelő neveivel). A most vázolt elvi állásfoglalással, azaz azzal az elvi „előítélettel" fogtam a Magyar Szókincs Finnugor Elemei (== MSzFgrE.) munkálatainak során a magyar k- kezdetű, veláris hangrendű szavak etimológiai cikkeinek ún. előszerkesztéséhez, hogy minden bizonnyal vannak közöttük jó finnugor etimológiájúak. Célom az volt, -hogy kikeresek 2 vagy 3 olyan szót, melynél 21 LAKÓ GYÖRGY hívta fel a figyelmemet arra, hogy szókezdő magyar b- másképp is keletkezhetett: a p- zöngésülhetett a p- > f- változás lezajlása előtt. 22 A here szót a vogT. kár, KK., PK., AL., KL. kér, AK. xâr, P., Vag. kér, PL. kxär, Szo. xär 'Männchen, Renntierochs, Hengst' (SUSToim. XL VI, 95), az osztjDN. X^r, Trj. 10V', V., Vj. $aV, Ni. 3£*¥', Kaz. %n"r r , O. xa>"v 'Renntierochs; Hengst; Männchen (von Tieren)' (OL. 88) a finn koira 'Hund' stb. szokták egyeztetni (SKES). Ebben az esetben nemcsak a finn, de a vogT. és az osztjV. —Vj. megfelelők is veláris hangrendűek. Ez a két archaicusnak tartott nyelvjárás hangrendileg akkor is a magyarral szokott megegyezni, amikor a finn szó más hangrendű, mint az ugor (vö. tél, két, fél-fele- stb.).
