Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Vértes Edit: Van-e a finnugor *k-nak k- fejleménye mélyhangú szavainkban? 7

12 VÉRTES EDIT hasadása. STEINITZ, épp úgy mint régebben SZINNYBI (Nyr. XLI, 65—7), e tételt nem fogadja el, egységes ősvogul, ilL ősosztják *&-ról ír (WogVok. 92, 293, OstjVok. 7). Az egész ugor alapnyelvről nyilván aligha állítható, hogy a *Jc- benne kettéágazott volna. Az viszont feltehető, hogy az ugor alapnyelvben két nagy nyelv járáscsoport alakult ki, az egyikben a finnugor *k- változatlan maradt (osztjKel., vogP., Vag., FK., KK., T., s esetleg egyes magyarrá váló nyelvjárások), a másikban melyből a magyar, az osztjÉ., D., a vog. AK., FL., Szo. (ks-, £«-) és az AL. (ks-, ka-) fejlődött, már megtörtént a fonéma hasadása.19 Jelmagyarázat : 1. Van magánhangzóilleszkedés; csak egy k fonéma van. 2. I^incs magánhangzóilleszkedés; k: y két külön fonéma. 3. Van magánhangzóilleszkedés; k: k két külön fonéma. 4. Nincs magánhangzóilleszkedés; csak egy k fonéma van. 19 LAZICZIXJS

felosztása az ugor nyelvekről (i. m. 100) módosítandó. *finnugor *k- (ks-, ks- változat) finn—permi ugor k- (ks-, ks- változat) korai ugor k- (ks-, ks- változat) archaikus ugor k- (ks-, ks- változat) neológ ugor ks-, xs- (ks-) [vog. P., Vag., FK* KK., T.; [vog. Szo., FL., ÄK., ÁL.; osztj. V., Vj., Trj., Jg., VK., Vart., Likr., Mj.; osztj. É. (Ni., Kaz., O.), D (DN., L); ?magyar nyelvjárás (kéz <~ kapj] magyar (kéz ~ három)]