Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai, jelentéstani és szintaktikai adalékok 101

ETIMOLÓGIAI, JELENTÉSTANI ÉS SZINTAKTIKAI ADALÉKOK 109 lagen]' uo. 257); tüt' àAâhtqt, tût' kgia-ntgt 'dort sind sie, dort leben sie' (uo. 201) stb. MUNKÁCSI maga is elismeri, hogy — bár nem fogadja el KANNISTO magyarázatát — mégis e mellett szólhatna PATKANOV két déli-osztják adata: yüdem ji%-po%sat ütedet, gőtédet 'drei Brüder verlebten die Tage und die Nächte' (PATK. II, 140) es ïmerjen ígérjen utterjen, yötterjen 'eine alte Frau und ein alter Mann verleben zusammen die Tage und die Nachte' (uo. 102), azonban MUNKÁCSI szerint ez mégsem dönti el a kérdést, mert az itt szereplő osztják szó ,,a vogul %öli 'boldogul van' elavult szó osztják megfelelőjének félreértéséből keletkezett népetymologia; mert ütedet jelentése nem 'verlebten die Tage', hanem csak 'waren; lebten' (vog. álsdt) s %ötedet magában csak 'übernachteten, verbrachten die (eine) Nacht', nem pedig 'verlebten die Nächte'. . ." (VogNGy. II, 761). MUNKÁCSI érvelése szellemes, de mégsem mondható meggyőzőnek. Éppen az itt tárgyalt szólások igazolják, hogy a kérdéses igének valóban nemcsak 'meghál (egyszer)', hanem általában 'hál, alszik' a jelentése. Sőt PATKANOV szabadabb, de értelme szerint nagyon találó fordítása mutatja a szólás valódi értelmét, de egyúttal eredetét is. Ahogyan ti. különösen az obi-ugor nyelvekből sok példát idézhetnénk egy-egy fogalom kifejezésére szolgáló páros szólásra (összefoglaló összetételekre) (pl. 'ember' kifejezésére 'nő-férfi', 'gyermek' kifejezésére 'leány-fiú', 'árva' kifejezésére 'apátlan-anyátlan', 'táplálkozik' kifejezésére 'eszik-iszik' stb.; 1. FOKOS: Magyar Figyelő III, FALUDI ÁGOTA, Névszói összetételek az osztjákban stb.), ugyanígy könnyen érthető, sőt természetes, hogy az 'élés' fogalmát is két folyamatának — nappali és éjszakai részének — nevével jelölik meg: ébrenlét (az élet egyik megnyilvánulása, a nappal eltöltése) és alvás, álom (az életnek másik, nem kevésbé fontosnak ismert megnyilvánulása, a hosszú éjszakák eltöltése). (A rokon nyelvekben is gyakori az 'él-van' Összetétel, az élet eltöltésének jelölésére; hasonló szólás a törökségben: ärür barur 'être et aller, vivre et se remuer a son gré, pouvoir faire ce qu'on veut, c.-à-d. être son maître, être libre, indépendant' THOMSEN, Turcica 62—4; a németben is pl. wo ich geh und steh, wie geht's, wie steht's?) És hogy a vogul szólást csakugyan így kell értenünk, azt világosan mutatja a következő vogul mondat: am nün âlnd-¥ujnd Tcàrdl mouldm 'én neked olyasmit adok, miből megélhetsz, meglehetsz' (tkp. 'élő-fekvő holmival adlak') (VogNGy. IV, 361), azaz: 'amivel egész életedet eltöltheted'. Sőt még ilyen összefüggésben is használatos ez a szólás: jäni tör dm toíc ülnät más, tolc Icwojnät más 'széles e vüág amint úgy van, amint úgy áll (tkp. fekszik)' (VogNGy. I, 170; 1. még uo. 289, IV, 371). Ezek a kifejezések már vüágosan mutatják, hogy ez a szólás vagy összetétel ('ól-hál') már általában 'létezik, van' értelemben használatos, ezt kell a vitás *âleî' %ülei' szólásban keresnünk, bár második tagjának az eredeti jelentése már el is homályosult. MUNKÁCSI fölei' alakja azonban talán nem is íráshiba, mint KANNISTO gondolja; a közlő talán már csak üyen alakját ismerte ennek az elhomályosult eredetű és jelentésű szónak. A párhuzamos szónak, vagy az összefoglaló összetétel egyik elemének ilyen jelentésbeli elhalványulása, elhomályosulása az obi-ugor nyelvek körében különösen (a mi jelenségünkkel rokonságot mutató) párhuzamos gondolatritmus néven ismert jelenségek között nem ritkaság. Két fogalom (pl. éj-nap, étel-ital, színek, számok stb.) oly gyakori és szoros kapcsolatban van egymással, hogy könnyen asszociálódnak egymással még akkor is, ha ez az adott helyzetben esetleg nem is logikus. Ilyen parallelizmusra tanulságos példákat idéz