Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai, jelentéstani és szintaktikai adalékok 101
106 FOKOS DÁVID dasjenige Wort, das den Besitzer bezeichnet, im Nominativ steht, der Besitz aber mit dem Possessivsuffix der betreffenden Person versehen wird." Az ugor nyelvekben leggyakrabban éppen ezzel az imént említett kifejezésmóddal találkozunk (a birtokos jelöletlen, a birtokszó végén birtokos személyrag jelentkezik), de megtaláljuk ezt a szerkezetet az urál-altaji nyelvek nagy részében is: magy. az apa háza, vog. lü purjkä 'a ló feje' (VNGy. I, 19), szám. Kam. kudäi niet 'isten leánya' (DONNÉE—JOKI 132), oszm-tör. atalar sözü 'közmondás' (tkp. 'apák v. ősök szava') (KUNOS 157, 218), tung. lam. oron namin 'a rénszarvas nősténye' (BENZING, Lam. 50). Itt nem akarunk a birtokos szerkezet kifejezésének egyéb módjaival foglalkozni (pl. a birtokos szó genitivusba kerül, mint pl. az apának a háza, finn: isän kirja stb.) (ezekre vonatkozólag 1. pl. SIMONYI, KLEMM idézett munkáit), most csupán a birtokos szerkezetnek egyik igen jellemző alkalmazásáról akarunk szólni, nevezetesen arról, mely a birtoklás jelölésére szolgál. Tudvalevő, hogy az uráli (sőt az urál-altaji) nyelvek legnagyobb része nem ismeri a 'habere' igét, hanem a birtoklás viszonyát (vagy ennek hiányát) a ,,van" igével és birtokos személyraggal (azaz birtokos jelző segítségével) fejezi ki leggyakrabban (a birtokos szó genitivusban is lehet). Itt tehát az a jellemző felfogás érvényesül, melyet pl. már BÖHTLINGK (348) ilyen jakut példával világít meg: min dziäm bär 'mein Haus ist da, d. h. ich besitze ein Haus', min dziäm suo% 'mein Haus ist nicht da, d. h. ich besitze kein Haus', vagyis 'az én házam megvan, létezik' (illetőleg: nincs, nem létezik)'; a magy. jó lovam van eredetileg tehát a. m. 'az én lovam megvan v. létezik'.3 így mondhatja a szamojéd is: Jur. njüdie nju danjuwa 'der Sohn ihres Sohnes ist vorhanden' (CASTR., Volksd. 150) (tkp. 'fiának a fia megvan', azaz 'fiának fia van'), továbbá a török (pl. tel. sänlrj adat) párba? 'hast du einen Vater?' [RAUL., Proben I, 106], tkp. 'a te apád megvan-e?'), a mongol (pl. mog. möíni bölni bi 'der Fisch hat einen Schwanz' [RAMST., Mogh. 12], ijkp. 'a halnak a farka megvan, itt van'), a tunguz (pl. lam. adalsi acca-gu? 'hast du kein Netz?' ['dein Netz, ist-es-nicht-vorhanden?' BENZ., Lam. 86]). Hogy itt valóban birtokos szerkezetekkel van dolgunk, azt fentebbi példáink is félreérthetetlenül mutatják: sanírj adarj, möíni bölni világos jelölt genitivusi birtokos szerkezetek: 'neked (gen.) az apád, a te apád', 'a halnak a farka'. Jellemző az a szamojéd adat is, melyet ANGERE idéz (i. m. 161): osztj.-szám. ukkyr qum ilymmynty, nimty Tyssija. ukkyr ijaty aj ukkyr nätaty 'ein Mensch lebte, sein Name [ist] Tyssija. Ein Sohn bei ihm und eine Tochter bei ihm' (wörtlich: 'ein Sohn sein und eine Tochter seine'; PKOKOFJEV: Jazyki i piám. I, 123)". ANGEHE hozzáteszi, hogy „wobei in dem letzten Satz das Prädikat ganz fehlt. . . ijaty 'Sohn sein' ['fia'] <C ija 'Sohn' -f -ty Possessivsuffix für die 3. Pers. Sg." A mondat pontos fordítása tehát: 'egy fia, egy lánya' Tagy 'egy a fia, egy a lánya', értelme pedig: 'egy fia van, egy lánya van'. Hasonlót látunk az obi-ugor nyelvekben. Nézzünk néhány példát azok közül, amelyeket BEKÉ a NyK. LXI. kötetében (86—7) közöl: vog.: P. Khâis vuj älnd termät Sokh öli 'Khaisznak medveölő fegyvere sok van' (VNGy. III, 523), T. neiàr pfyßi- äAS 'der Kaiser 3 Az itt tárgyalt szerkezetekre vonatkozólag utalunk N".-SEBESTYÉN IRÉN kitűnő cikkeire az NyK. LVHI. és LIX. kötetében ós VÉRTES EDIT tanulmányára ugyancsak az NyK. LIX. kötetében.
