Nyelvtudományi Közlemények 62. kötet (1960)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai, jelentéstani és szintaktikai adalékok 101
102 FOKOS DÁVID ('drót' és 'drót-; drótból való'), viszont diez jelentése 'IIOBOÄ (y3Abi)' ('gyeplő, fékszár'). Ugyanilyen megkülönböztetést tesz a két szó között az 1956. évi orosz-udmurt szótár is: npoBOJiOKa a. m. jez, viszont noBOÄ udm. megfelelője éermet d'zez (kai) ; minthogy hál jelentése 'zsinór, zsineg; vminek a fogója', az utóbbi összetétel fordítása: 'kantárszár, fékszár'. Világos tehát, hogy MUNKÁCSI, illetőleg az ő közlői tévesen azonosították egymással a két udmurt szót: a sermät-gez alakja és értelmezése nem pontos, és második tagja sem azonos a 'sárgaréz' jelentésű udm. szóval. A 'sárgaréz', ill. 'drót' jelentésű udm. szó alakja: jez r^ctez <-^> gez, a sermät-gez jelentése 'fékszár' (és nem 'zabola-sárgaréz'), és második tagjának helyes alakja: yez. A két szó más-más eredetű. A 'drót, sárgaréz' jelentésű udm. szó tatár eredetű (<tat. fiz, kirg. gez stb. 'Messing, Messingblech';1 1. MUNKÁCSI, VotjNyelvtanulm. 103, UOT., Kons. 72), ós szókezdő hangja ;-re, szóvégi hangja z-re megy vissza, a másik szó pedig — mint mindjárt látni fogjuk — minden valószínűség szerint ősi eleme a permi szókincsnek. Nézzük ezt az utóbbi gez szót! A szarapuli szókezdő g — mint ismeretes — sokszor eredeti *r-ből fejlődött (mint pl. az 'orosz' jelentésű komi rot's ~ udm. guc szóban; 1. pl. UOT.: i. m. 47 kk.); ilyen eredetű lehet tehát az udm. geé szó is, és ebben az esetben ez a szó bizonyára joggal azonosítható azzal a komi szóval, amelyet az Udora vidékén jegyeztem fel az udmurttal meglepően azonos kapcsolatban: komi Ud. éermed-rez (tő: -rez-) jelentése 'fékszár', ill. közlőm magyarázata szerint: 'fékszíj: y3ÄeMHbiH peAieHb; gyeplő'. A komi rez ~udm. gez jelentése tehát tkp. 'szíj, zsinór, [kantárjszár'. Persze annak alapján, hogy ez a szó eredetileg r-rel kezdődött, és az udm. szó MUNKÁCSI szerint a sermät-gez-hen párja a éermat-kort szószerint: 'zabolav a s' szónak, felmerülhetne az a kérdés, vajon a éermat-gez (o: -gez) « *-rez) nem jelenti-e a zabolav a snak megfelelően a zabolar ezét, vagyis vajon nem találtuk-e meg itt a magyar réz szó megfelelőjét, hiszen az egyeztetés hangtanilag sem látszik lehetetlennek (erre vonatkozólag 1. Toiv., Affr. 226 kk.). De bármennyire csábító is ez a gondolat, mégis jelentéstani okokból el kell vetnünk, mert a komi és az udm. összetétel teljesen egybehangzóan nem zabolát (v. zabolar e z e t) jelent, hanem 'fékszár, zabolás z á r' a jelentése. Ami tehát a magyar réz szó magyarázatát illeti, egyelőre továbbra is meg kell elégednünk a MuNKÁcsi-fóle származtatással, amely szerint szavunk kaukázusi eredetű (1. ÁKE. 527—8). Ezt a magyarázatot elfogadta MOÓR ELEMÉR is (1. NyK. LIII, 92), viszont BÁRCZI (SzófSz.) szerint ez a származtatás ,,tüzetesebb vizsgálat nélkül nem fogadható el". 12. Manysi y,Ràs 'rossz előjel' Egy északi-msi (szoszvai) szövegben (1. KANNISTO—LIIMOLA V, 118) a címül írt szó a következő összefüggésben fordul elő: päßl tên içùnif y,Rás ßäneym, űz teriE ia'nif y,Hás ßäxeym 1 Erről a szóról 1. most AALTO: UAJb. XXXI, 33 kk. — Egy másik 'sárgaréz' jelentésű votják szóról (tuj-ról) 1. RÄSÄNEN: Vir. 1952: 175.
