Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai észrevételek 53

ETIMOLÓGIAI ÉSZREVÉTELEK 59 ^mordv. (PAAS., Chrest. 1133) E. tor\goms, M. tor\gdms 'hinein­stecken' | finn: tunkea 'vi trudo quid in locum arctum, arcte intrudo, arctans pello 1. premo' (RENVALL.). . ' A m. szó -g hangja eredeti finnugor *r}k ^ *r]g-re megy vissza, és így a mdv. -r\g- ós finn -nk- szabályos megfelelője. Az eredeti szókezdő *t- a ma­gyarban a dug-he\i zöngés g hangnak a hatása alatt zöngés ülhetett. A magán­hangzók megfelelésére vonatkozólag vö. pl. m. tud ~ finn tűnte- 'érez, ismer'; fi. purra 'harap' ~ md. E. pófems, M. pofdms 'kauen, nagen, zerfressen'; m. új ^ fi. uusi, mdv. od 'ua.' Szavunkat más szavakkal is akarták egyeztetni; de egyik ilyen kísérlet sem meggyőző. WiCHMANNt (FUF. XI, 232) követve, többen idevonták még a követ­kező votj. szót: (MŰNK.) dorjg- 'taszítani, tolni, odébb rúgni; dugni, bele­dugni', (WICHM.) U. G. dorjgmi, MU. J. M. dor\gini 'stossen, einen Stoss gebén, hineinstossen, stechen, stecken, einstecken', továbbá MUNKÁCSI (NyK. XXV, 281) nyomán a következő vogul szót: T. tur\-(ti ás ju-tur\uítur\ kirak 'ezt a likat be kell dugni'). Azonban WICHMANN maga is (és már előtte BUDENZ, .MUSZ. 261) utalt arra, hogy a votjákban g-t várnánk és a nazális megmara­dása szokatlan; ezért dug- szavunknak a votják szóval való egyeztetését kétesnek mondotta BUDENZ: i. h., UOT., Kons. 366, LIIMOLA: FUF. XXVI, .•82, EtSz., SzófSz. Ha még hozzávesszük, hogy a szókezdő mássalhangzó megfelelése is feltűnő (1. darázs és dög alatt), akkor a votják szót kénytele­nek vagyunk ebből a szócsaládból kirekeszteni. A votj. szót egyébként LIIMÖLA (FUF. XXVI, 200) — valószínűleg megfelelőbben — a vog. (MŰNK.) KL. töyi 'öklel, döf, (KANN.; 1. LIIM. i. h.) P. töy-, KL. tou-, FL. íő/S- stb. 'mit den Hörnen stossen', P. tokát- stb. 'stössig sein' szóval egyeztette. — Ami a MUNKÁCSI által a dug- szó családjába vont vpg. T. túrj- szót illeti, ez LIIMOLA jól megokolt véleménye (FUF. XXVI, 82) szerint a T. (KANN.) iü- tür\m:lt­'zustopfen, verstopfen (die Flasche mit einem Pfropfen, Kork)' szóval azonos, ez pedig a T. tür\Qü'í 'Pfropfen, Kork, Stöpsel' szó származéka; minthogy pedig ez a szó magashangú, nem egyeztethető a m. mélyhangú dug szóval. (Ez a vog. szó LIIMOLA szerint az osztj. (OL. 80) tgrjk stb. 'Holznagel, Keü' és a lapp N. sagge 'paxillus, acus reticularia', K. sairjke 'Pflock, Zwecke' szóval tartozik együvé.) LIIMOLA (FUF. XXVI, 200) lehetségesnek tartja, hogy dug szavunkkal (ós fi., mdv. megfelelőivel) a vog. (MŰNK.) E. KL. to%éri '(maga alá) gyűr (É.), visszanyomkod (KL.)', (KANN., Vok. 111) TJ. TCs. tggr-, FL. Szo. töxr- stb. 'stopfen' egyeztetendő; ezt az utóbbi szót GrOM­BOCZ (NyK. XXXI, 364) kétkedve csuvas eredetűnek magyarázta, de ez az •egybevetés téves (1. KANN.: FUF. XVII, 234). Egyesek (MUSz. 261, DONNER, VglWb. 1,110, SZINNYEI: NyK. XXXVIII, 277—8) a dug ige csoportjába sorolták a lapp cogge- 'farcire, ingerere', lpF. •cogga- 'stecken, stopfen' szót is, de ennek az egyeztetésnek ellentmond a szókezdő c (1. WICHM.: FUF. XI, 232). T. LTKONEN (MSFOU. LVI1T, 46) a finn tunkea szóval egyezteti a IpKo. tuf)öe,D, -oám 'koota kasvavia jákália {kásin)', 'növő zuzmót kézzel szedni' szót, de a két szó jelentése meglehetősen eltér egymástól. Ugyancsak jelentósbeli nehézségek szólnak az ellen, hogy — miként PAAS.—SIRO 143 kétkedve felteszi — a finn tunke- szót a cser. •torjedam 'zum Kopfkissen machen od. sich unter das Haupt legén' szóval lehetne összekapcsolni (? vö. még SZIL. torjezemáá 'vánkos'), bár a vog. to%ri,

Next

/
Thumbnails
Contents