Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)
Tanulmányok - Fokos Dávid: Etimológiai észrevételek 53
60 FOKOS DÁVID toyéri esetében LIIMOLA feltevése szerint egészen azonos jelentésváltozásra lehet gondolni. A dug szó fent felsorolt alakváltozatai közül a gyug, gyük SIMONYI meggyőző magyarázata szerint (1. Nyr. XLVI, 296)&dug és a 'szúr' jelentésű gyah ige keveredéséből keletkezett. Nincs kielégítő magyarázatuk a dag-, tag- alakoknak (bel dagazwlaa [~ 'bedugaszolá'] ÉrdyK. 95, bel tagazwltok ['bedugaszoltuk'] uo. 96). BUDENZ (MUSz. 248, 261) ezeket az alakokat azzal magyarázza, hogy a m. dug egy szócsaládba tartozik a dagad szóval; minthogy ez a magyarázat nem meggyőző, vagy alakkeveredésre gondolhatunk (vö. dagaszt mellett ff el tagaztot teeztath JordK. 34) mint a gyug, gyük esetében, vagy egy különálló szóval van dolgunk az itt tárgyalt dag-, tag-bem. Szavunknak a törökségben is van megfelelője (oszm., kaz. stb.: tyk'feststopfen, festdrücken, hineinstopfen, hineindrángen, verstecken' stb.); 1. BUDENZ: NyK. X, 80, NÉMETH: NyK. XLVII, 75. A m. dugó szóra, illetőleg ennek gyugó alakjára megy vissza a szlovák dugov 'a boglyakemence nyílása elé tett előte' (EtSz. I, 1433). LIIMOLA: FUF. XXVI, 81—2, PAASONEN, MordwChrest. 1133, COLLINDER, FUV. 120 (m., mdv., fi.); BUDENZ, MUSZ. 260—1 (m:, mdv., fi., lp.); MUNKÁCSI: NyK. XXV, 281 (m., vog.); UOTILA, Kons. 366 (m., vog., mdv.,. fi.); SZINNYEI: NyK. XXXVIII, 277 (m., vog., mdv., fi., lp.); NyH.7 39 (m., vog., mdv., fi.); DONNER, VglWb. I, 110 (m., fi., lp.); WICHMANN: FUF. XI, 232, EtSz. I, 1431—3, SzófSz. 54—5 (m., vog., mdv., fi., ? votj.); NÉMETH: NyK. XLVII, 75 (m., vog., mdv., fi.; tör.). hull 'cado, caso, decido; fallen, abfallen, niederfallen' [? 1300 kör. ÓMS.; le hulnac XV. sz. m. f. MünchK., hwllanak 'ceciderunt' XVI. sz.. e. n. JordK.; hullat fn. 1300 kör. ÓMS.] ~ vog. (MŰNK.—SZIL.) É. %uli 'hámlik'; sich schálen', P. khulti 'lehánt; abschálen', (MŰNK., VNGy. II, 643) É. %uli 'hámlik, leválik (a fakóreg)'; (KANN.—LIIM.: MSFOu. XCVIII, 143) AK. ggA:, KK. kuOA-, FK. ku ul-, P. JCUA-, AL. Tgul-, FL. hxyd-, Sz. xul- 'abgehen, "sich lösen (Rinde des Baumes)', (AK., KK., FL., Sz^még:) 'sich erheben (die Sehne des Beines z. B. beim Skilaufen, die des Armes z. B. beim Eishacken)'; FL. kxutt-, Sz. gull- 'abziehen (Birkenrinde)'. Nemcsak hull szavunkat, hanem azokat a rokonnyelvi szavakat is, melyeket vele egyeztetni próbáltak, más-más módon iparkodtak rokonítani,. meggyőzőnek azonban csak a fenti egybevetés látszik. BUDENZ (NyK. VI,, 407, MUSz. 81, 121) és MUNKÁCSI (KSZ. VIII, 341) téves elgondolásait mellőzve, megemlítjük, hogy DONNEE (VglWb. I, 62), WICHMANN (FUF. XI, 215) ós STEINITZ (Vok. 23) a következő szavakkal egyeztették szavunkat: vog. (MŰNK., VNGy. II, 639, 752) É. %áli, kwali 'megszűnik, elvész, eltűnik', jáld k-. 'kopik' [ osztj. (OL. 110, KT. 375) FD. gÖDa- stb. 'ein Ende nehmen (Brot, Menschen u. a.), vergehen, abgenutzt werden (z. B. Kleidung)' [ zürj. (W.-ÜOT.) V. gilavni, I. gilöni 'streuweise und allmáhlich herabfallen, abfallen, . . .'(V), 'herabfallen, abfallen, áusfallén, ausgehen, krümeln' (I) | mordv. (PAAS., Chrest. 158) E. kaladoms, M. kaladdms 'zerfallen, zerbrechen, abgenutzt werden' | lappN. gollat 'elabi, obsumi, consumi'; (NIELS.) golldt 1. 'go,, pass, pass by (of time)'; 2. 'decrease, become exhausted, through being used, get used up (of money, food)', 3, 'get worn (the worse for wear)' | finn kulua,
