Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Fodor István: A nyelvtani nem kialakulása II. 29

36 ... , ffODOR ISTVÁN semmi okunk sincs feltételezni, hogy az adatokkal nem igazolható korábbi i állapotban egyéb, a nyelven kívüli tényezők is közrejátszhattak volna. WACKEENAGEL (41—2) ezt az érvelést BJRUGMAisnN-nal vitatkozva maga j is felteszi, hogy aztán tagadó álláspontot foglaljon el. Szerinte a nyelvek kialakulásának korszakában az emberek gondolkodása primitívebb volt (pre-j logikus, LÉVY-BEÜHL terminológiáját használva), nyelvükre tehát nem voltak f érvényesek a modern nyelvek törvényszerűségei. Azonban, mint már láttuk, a gondolkodás tartalma és formája (nyelv) nem azonos. A mai primitív nyelvek .1 példája is azt mutatja, hogy a hangtörvények, analógia stb. ugyanolyan mér- | tékben vesznek részt formálásában és továbbfejlesztésében, mint az óvszáza- 1 dos irodalommal rendelkező európai nyelvekben, noha e primitív nyelveket 1 beszélő népek gondolkodásában az értékmegkülönböztetós, vagy más,,pre- | logikus" elen£~ma is megtalálható. Kétségtelen, hogy az egyes szavak genusváltozásának okai közt külső, I jelentési analógiák is előfordulnak. Ilyen esetekben a megelevenítésnek ós I szexualizálásnak másodlagos úton bizonyos lehetősége áll elő. Lásd erre vonatkozóan SEIDLER (117 —20).. A kaukázusi nyelvekben a -4 szemantikai és morfologikus analógiák hatására és keveredésére vonatkozóan "| ""• lásd DESERIJEV (73—8). . i 10. Láttuk az eddigiekben, hogy a genus a valóság dolgaival semmilyen | hasonlóságot sem mutat, a logikai kategóriákkal nem áll valamiféle közvetlen. I rokonságban, nem szükségszerűen jön létre, és lehetőség] van a kiveszésére bármely nyelven belül. Más szóval a különben szoros összefüggéseket alkotó nyelvtani rendszer (tehát nem a létrejött nyelvi művet figyelembe véve), \ amelyben az összefüggések egymásrautaltsága ésszerű ós szükségszerű, s amelybén a rendszert alkotó elemek száma, formája ós elosztása a gazdaságosság szempontjából elég tökéletesnek minősíthető, egyetlen lehetőséget kap arra, hogy jól kiszabott kereteit meglazítva helyet adjon egy olyan összefüggésrendszernek, amelynek létjogosultsága a többihez képest vitatható, amely a gazdaságosság követelményeivel sehogysem egyezik, s ez a genus kategóriája. A különféle nyej.vekben meglevő genus csak ,,homonima", amelyet konvergens fejlődós útján teljesen különböző tényezők idéztek elő. Mindezzel távolról sem állíthatjuk azt, hogy a genus megléte vagy hiánya valamely nyelv minőségét tekintve szerepet játszik, javít vagy ront rajta. Semmivel sem fejlettebbek azok a nyelvek, amelyek sohasem vezették be a genuskülönbséget, a nyelvtani nem kategóriáját ismerő nyelvekhez képest. Ellenkezőleg, azokkal szemben, akik a genus értékéről olyan szkeptikusan' nyilatkoztak, rá kell mutatni, hogy ennek a kategóriának kialakulása után fontos szerepe lehet, ós nem vitatható hátrányai mellett legalább annyi előnye is mutatkozik. Ez természetesen nemcsak a genusra, hanem a nyelv egyéb eszközeire is érvényes. A genus funkciói általában nem egyformán fontosak, de nem is lényegtelenek. A szabad hangsúlyt egyes nyelvek jelentésmegkülönböztetésre használják fel, pl. az orosz. Ezekben a nyelvekben a hagsúlynak más hangtulajdonságokhoz (pl. az időtartamhoz) képest kiemelkedő szerepe van. A kötött hangsúlyú nyelvekben jelentésmegkülönböztetésre a hangsúlyt nem lehet igénybe venni. De a nyelv mégis felhasználja valamire, ha nem is olyan elsőrendű fontosságú funkcióra, mint a szabad hangsúlyú nyelvek teszik. A magyar nyelvben az elsőszótagi kötött hangsúlynak határjelző funkciója