Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Fodor István: A nyelvtani nem kialakulása II. 29

A nyelvtani nem kialakulása II.* 8. Most, hogy világosabban látjuk, milyen különféle utakon keletkezhetik a genus-kategória, visszatérhetünk szükségszerűségének problémájára. Néhányan ugyanis erősen hangoztatják a genus kialakulásának szükségszerűségét. A vizsgálatot az értékmegkülönböztetés logikai és gondolkodáslélektani jellegének kérdésével kell kezdenünk. Vajon az értékmegkülönböztetés milyen gondolkodási formának fogható fel? Minősíthetjük-e az ítélet egy fajtájának, vagy a fogalomalkotás egy sajátos esetének? Akár az egyik, akár a másik, annyi bizonyos, hogy nem tartozik a fogalmak legáltalánosabb kategóriái közé, s ez a tény is mutatja, hogy nem testesülhet meg a nyelvtani rendszer egyik kategóriája képében sem. Amikor a primitív gondolkodás az állatokat és az embereket a lények csoportjában különíti el a tárgyaktól, akkor vagy ítéletet mond (az ember élőlény; a balta nem élőlény), vagy egy iőfogalom („Oberbegriff") alá tömöríti őket, ahhoz hasonlóan, ahogyan a sok faegyedet elvonatkoztatva megalkotta a fa fogalmát. A névszói osztályok ilyen fofogalomrnal való összefüggésére lásd PÁTSOH (24—6) megjegyzéseit. Az ítélet nyelvi kifejezési formája a mondat, és nem valamely nyelvtani kategória. Ha tehát az értékmegkülönböztetés ítélet, akkor nem fejeződhetik ki a genus kategóriájában. A fogalom nyelvi kifejezési formája a szó (egyszerű vagy összetett), és ugyancsak nem valamely nyelvtani kategória. Ha tehát az értékmegkülönböztetés egy osztálya főfogalom, akkor nem fejeződhetik ki a, genus kategóriájában. A fogalom és az ítélet összefüggése és elsőbbségének kérdése a logika tudományának egyik eldöntetlen vitája. Vannak olyan nézetek, amelyek az ítélet elsőbbségét hangsúlyozzák a fogalom létrejötténél is. De még ha ez utóbbi nézetet elfogadjuk is, az sem változtatja meg azt a tényt, hogy az értékmegkülönböztetés ítélet útján keletkezett fogalma nem testesül meg nyelvtani kategória gyanánt. Ha a nyelvtani kategóriák oldaláról vizsgáljuk meg az értókmegkülönböztetés lényegét, akkor is tagadnunk kell a velük való összefüggés lehetőségét. A nyelvtani kategóriák a logikai kategóriákkal valamilyen rokonságot mutatnak. A nyelvtani kategóriákban ugyanis a valóságban meglevő, általános * Az első részt 1. NyK. LX, 339—68.