Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Deme László: A saussure-i tanítások magyar visszhangjához 3

20 DEMB LÁSZLÓ elégtelen volt, ott a saussure-i tanítások alapján igyekezett rajta tágítani, módosítani. — Végeredményben miben fejlődött nyelvszemléletünk e korban SAUSSTJKE hatására? Először is némileg kiszabadult a teljesen egyoldalú pszichologizmusból. Altalános nyelvészetünk elismerte, hogy a nyelvi elem jelszerű, s ebben felfogta azt is, hogy a jel által jelölt valami maga a valóság. Ez GOMBOCZ funkcionális szemléletében még nem tükröződik, de TAMÁS jelfelfogásában már feldereng. GYÖRKÉ a jelszerűtlen elemek funkciójának és helyzetének tisztázásával tett jó szolgálatot elméleti fejlődésünknek. — Teljesebbé, kiérleltebbé tette SAUSSURE hatása a nyelvnek rendszer voltáról vallott felfogásunkat is. Világossá vált, hogy a nyelv rendszer volta nem természettudományos értelmű, hanem a részleges egyezések és részleges különbözések alapján álló. Ugyanakkor, főleg TAMÁS és GYÖRKÉ érdeméből, jobban közeledett a saussure-i tanítás is a valósághoz és a dialektikához, annak felfedése által, hogy a különbség magában nem rendszeralkotó tényező, sőt nem is önállóan létező valami, csak az egyezéssel együtt, annak ellenpólusaként él és hat. — Talán a legértékesebb saussure-i segítség a magyar általános nyelvészetnek — s látni fogjuk: a magyar nyelvtudománynak általában is — a diakrónia és szinkrónia szótválasztása, helyesebben a szinkrónia felfedezése a kutatás számára. Ennek átültetésében GOMBOCZ érdeme a legnagyobb; s e kérdésben LAZICZIUS működése is jórészt pozitív. Felfigyelt erre a tanításra rajtuk kívül TAMÁS is, GYÖRKÉ is. De — LAZicziust most ismét nem számítva — egyikük sem dolgozta ki a kérdést annyira, hogy a két pólusnak I metafizikus szembeállítását akár tovább élezte, akár enyhítette, vagy éppen I megcáfolta volna. — A langue és parole szembeállítása a mi általános nyelvészetünkben lényegében megbukott. Igaz: emlegetik ezt tételként többen, is, de igen óvatosan s igen kevéssé tudva vele mit kezdeni; talán csak a fonológiával foglalkozók vették ezt — annyira, amennyire — szigorúan ós komolyan. TAMÁS viszont elég határozottan ellene szegül ennek a megkülönböztetésnek s főleg szembeállításuknak, midőn a két pólus között határt { keres, de nem talál, csak szoros kapcsolatot (vö. a „parole collective" kategóriáját: EPhiL LXX, 85).16 E

tételből alig marad más, mint a nyelv társa-16 FODOR ISTVÁN

túlzottnak találja azt az állításomat, hogy a saussure-i langue — parole szétválasztás nálunk lényegében megbukott. Arra hivatkozik, hogy e kérdéssel ,elég sokan foglalkoztak nálunk a vizsgált korban, de azóta is, például Bevezetésében BÁRCZT, a III. kongresszuson TAMÁS és BALÁZS mint előadók, s több hozzászóló is. — Mindez igaz. Ám én nem tekintem véletlennek azt, hogy e kérdéssel immár harminc «év óta mindig csak mint problémával foglalkoznak, anélkül, hogy tudnának válaszolni rá, vagy egyáltalán valamit is kezdeni vele. FODOR e distinkció gyakorlati hasznára azt veszi példának : az értelmező szótár készítése közben a szavakat azon az alapon veszik fel, illetőleg minősítik így vagy úgy, hogy langue-tények-e, vagy paroletények. Nem tudom, ilyenkor e két kategóriának melyik meghatározására gondolnak, mert tapasztalatom szerint ahány szerző, sőt ahány locus, annyiféle a definíció. "S végülis hogyan minősítik a vizsgált elemet? Vagy langue-szónak, vagy parole-szónak? Úgy tudom, nem; hanem például köznyelvinek vagy rétegnyelvinek; választékosnak vagy mindennapinak; élőnek vagy régiesnek; kollektív érvényűnek vagy egyéni jhasználatúnak; stb. S ez arra látszik mutatni, hogy nyelvi és nyelvhasználati réteg sokféle van, csak éppen az említett kettő nincsen, illetőleg nem fogható meg. Úgy •érzem : itt is az történt, ami másutt nem egy helyen. SAUSSURE észrevette, hogy a nyelv elemei érvényükben kollektívák, de felhasználásukban egyéniek; létükben objektívak, de létük formáiban szubjektívak; csak azt nem látta meg,hogy ezek az ellentétek nem egymást kizáróak, hanem dialektikusak, s így nem két réteg van saját elemekkel, I banem elemek vannak kettős aspektussal.