Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Kelemen József: A Magyar Nyelv XXVI–L. évfolyamának Mutatója (ism.) 145

ISMERTETÉSEK, SZEMLE 149 utaló címszavak gyakorlati jelentőségét. Ezeknek ugyanis az a céljuk, hogy minden olyan címszóra utaljanak, amely a kérdés irodalmának összeállítását szolgálja, viszont csak olyan címszóra utaljanak, amely alatt az irodalmi utalások találhatók. A Mutatóban tárgyalt fogalomkörre utaló címszavak közül nem utal pl. a „szócsoportok" összefoglaló utaló címszó a következőkre: becéző nevek (56); foglalkozásnevek (73); népnevek (164); solymászmadárnevek (293), ünnepnevek (223); nem utal a „szócsoportok" címszó a szófaji kategóriák szempontjából vett szócsoportokra vagy a fogalomköri leg is egységes szócsoportot alkotó szófaji kategóriákra sem, mint pl. számnevek (195), továbbá ilyenekre, mint névmások (165), indulatszók (124), kötőszók (138), névutóik] (174). Felesleges viszont az összefoglaló utáló címszóban olyan címszóra utalni, amelyalatt irodalmat nem talál a kereső, csak másik címszóra való utalást. Tehát pl. felesleges a „szócsoportok" címszó alatt a következő utalás: „családi nevek", mert ott csak ez áll: „családi nevek 1. rokonságnevek a." (60), s ez úgyis szerepel a „szócsoportok" címszó alatt is; ugyanilyen okból felesleges utalások még: felszíni formák nevei (a „térszíni formák [nevei ]"-re utal: 68), háziállatnevek (az „állatnevek"-re utal: 115), ruhanevek (a „viseletnevek"-re utal: 191, bár a „török" összefoglaló címszó' alatt ismét „ruhanevek (viseletnevek)" alakban szerepel: 217); süteménynevek, tésztanevek (mindkettő az „ételnevek"-re utal: 194, 209), vezetéknevek (a „családnevek"-re utal: 224). Egyes esetekben pedig nem szabatos az összefoglaló utaló címszó után ez azutasítás: „1. címszavaik alatt". így pl. a „szócsoportok" címszó alatt a „divatszavak, (francia)" utalást nem úgy kell értenünk, hogy a „divatszavak" címszó „francia" alcsoportjában találjuk a kérdés irodalmát, hanem úgy, hogy a „francia" címszónak „4- divatszavak" alcsoportjában vagy „al-címszava" alatt (74); a „divatszavak" címszó alatt pedig csak ezt a visszautalást találjuk, „1. szócsoportok a."! Tehát: „szócsoportok" alól „divatszavak" címszóra utasít a Mutató, innen pedig a „szócsoportok" címszóra, ahonnan kiindultunk, nem pedig a „francia" címszónak ,,+ divatszavak" alcímszavához, ahol a kötet- és' lapszám található! Hasonlóan megtévesztő utalás a „szócsoportok" összefoglaló utaló címszó alatt: hakievek. Némely esetben az utalás nyelvi alakja nem szabatos. Pl. a „szócsoportok" címszó „rangok nevei" (205) utalása szabatosan: „rangnevek" (187); „színházi nevek" (206), szabatosan: „színházi szók" (198); „totemisztikus nevek" (206), szabatosan: „totemisztikus névadás" (210); „udvariasság szavai" (206) helyett a megfelelő helyen „udvariasság nyelve" (221), „üdvözlések szavai" (206) helyett „üdvözlések" (223),, „űrmértékek nevei" (206) helyett pedig „űrmértékek" (223) címszó található. Ha olyan „címszó"-ra utal a Mutató az összefoglaló utaló címszó alatt, amely nyelvenként, nyelvcsaládonként külön-külön csoportosítva adja a kötet- és lapszámot, akkor az utalásban gyakran az a nyelv vagy nyelvcsalád is szerepel, amelynek összefoglaló címszava alatt az irodalmi adatok kötet- és lapszáma található, pl. a „divatszavak (francia)" utalás azt jelenti, hogy a kötet- és lapszámot a „francia" összefoglaló címszó ,,-\- divatszavak" alcímszava alatt kell keresnünk; a „medveműszók(vogul)" pedig; azt, hogy a „vogul (manysi) nép és nyelv" címszó ,,-f- medveműszók" alcímszava alatt találjuk a kötet- és lapszámot. De az efféle zárójeles útbaigazítás sem következetés. Ahol pl. a „magyar" szó szerepel a zárójelben, a kötet- és lapszámot nem a „magyar nyelv" összefoglaló címszó alatt kell keresnünk, hanem az illető szócsoport címszava alatt. Tehát az „állatnevek (magyar, mongol, osztják, ugor, vogul)" utalás azt jelentig hogy a magyar állatneveket az „állatnevek" címszó alatt, a többit pedig a „mongol", „osztják", „ugor" és „vogul" címszavak,,+ állatnevek" alcímszava alatt kell keresnünk-Sok utalás pedig egyáltalán nem tartalmazza a „szócsoportok" összefoglaló utaló címszó alatt azoknak a nyelveknek, nyelvcsaládoknak felsorolását, amelyeknek alcímszavaí közt az illető szócsoportra vonatkozó kötet- és lapszámok találhatók. Hiányzik pl. : „család- (vezeték-) nevek" utalás mellől a „magyar, francia, görög, latin, német, szláv [cseh, szlovák])" felsorolás; ugyanígy hiányzik a kiegészítés a következő. esetben is: ételnevek (magyar, szláv [szerb]); földrajzi nevek (magyar, német, II. román, szláy [lengyel, rutén]); gúnynevek (magyar, héber); hangfestő szók (magyar, II. román) hangutánzó szók (magyar, finn, lapp, szláv); keresztnevek (magyar, francia); napszakok nevei (magyar, osztják, ugor, vogul); növénynevek (magyar, arab, finn, francia, md, mongol, német,- szláv, török); pénznevek (magyar, szláv [cseh]); rokonságnevek (magyar, finnugor, szláv, ugor); személynevek (magyar, etruszk, francia, germán, héber, md, izmaelita, latin, mordvin, német, osztják, szamojéd [nőnevek], szláv [horvát: dalmát; lengyel, rutén, szerb], török [kabar, kun]; trák [illir]); színnevek (magyar, francia, indoeurópai, német, török); táncnevek (magyar, német); természeti jelenségek [tünemények] nevei (magyar, finnugor); térszíni formák nevei (magyar, szláv); tulajdon-*