Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)
Tanulmányok - Reychman, Jan: Finnugor tanulmányok Lengyelországban 150
150 ISMERTETÉSEK, SZEMLE nevek (magyar, görög); totemisztikus nevek [névadás] (magyar, török); viseletnevek (magyar, szláv, török [oszmánli: -f- ruhanevek]). Ebben a felsorolásban a „magyar" azt jelenti, hogy a felsorolt nyelveken kívül az illető szócsoport betűrendi helyén is vannak irodalmi adatok a szócsoport magyar, esetleg általános vonatkozásainak irodalmát képviselő kötet- és lapszámok. Kimaradt a nyelvek felsorolásából a ,,halnevek (mandzsu, tunguz, uráli)" utalásban a „szamojéd". Néhány kiegészítés a Tárgymutatóhoz a GOMBOCZ cikkéből idézetteken kívül: „alaktan"-hoz: ~ i egyszerűsödés L, 347; alany 1. mondat; alapjelentés L, 342. I állathívogató az állat hangját utánzó szóból XXXIX, 220; állítmány 1. mondat; „dunán- 1 túli"-hoz: .~ nyj. XXXV, 306; előadásmód szerepe a szinonimák kiválasztásában XXXVI, 130; „gyermeknyelv"-hez (81): 1. még: dajkanyelv; „jelentéstan"-hoz ,,~ helye I a nyelvtan rendszerében..." XXXVI, 131; „jelentésváltozás"-hoz: ~ ok osztályozása !] XXXVI, 130; jelző 1. mondat, népnyelvi ~ k; Juhász J.-höz: XXVIII, 185; „katonai"hoz (135): 1. még: .. .„tüzérségi szavak tört."; Magyar Nyelv I—XXV. kötet Mutatója 1 XXVIH, 185; szóismétlés XXXV, 239; szótagismétlés XXXIX, 219 — 20; tárgy 1. mondat. A Szómutatók (231—573) három nagy csoportban közlik az egyes nyelvek tárgyalt szavainak irodalmát: uráli nyelvek, altáji nyelvek (a legelterjedtebb, nagyrészt ] földrajzi szempontú csoportosításban); egyéb nyelvek (a nyél vek nevének betűrendje szerint). Ebben is az NyK. Mutatóját követi. Legterjedelmesebb a magyar szómutató (230—403). Ebben azok a szavak szere- lepelnek, amelyeket valamilyen szempontból magyaráznak a szerzők. Nem szerepelnek I e szómutatóban azok a szavak, amelyek a hangtani és mondattani fejtegetésekben megjegyzés nélkül, példaképpen szerepelnek, valamint azok a régi nyelvi és népnyelvi~' adatok sem, melyeket csupán adalékul közöltek a szerzők, minden magyarázat nélküli A köznyelvi és népnyelvi, valamint a nem eredeti írásmód szerint közölt régi nyelv. I adatokat álló betűvel, az eredeti írásmód szerint közölt régi nyelvi (többféleképpen I olvasható, vagy több szóval azonosítható) szavakat dőlt betűvel közli a magyar szómutató. „Magyar" szóként olyan szót vett fel JUHÁSZ a magyar szómutatóba, amelyet a szerző valamely alakban magyar szóként tárgyal, de nincs tekintettel azokra az idegen és meghonosult szavakra, amelyeknek eredetéről úgy nyilatkozik a szerző, hogy csak idegen etimonjukat vagy végső forrásukat nevezi meg, mint pl. bojkott (XXXII, 248), gobelin (uo.), guillotine (uo.), havelok (uo.), makadám (uo.), manzárd (uo.), nikotin (uo.), I piké (i. h. 249), priznic (uo. 248), ragián (uo.), röntgen (uo.), srapnel (i. h. 249), szendvics (uo. 248), sziluett (uo.). Az uráli és az altáji nyelvek szómutatója mindazokat a szókat tartalmazza, amelyekhez a szerzők az idézett helyen magyarázatot fűznek s amelyeket magyar vagy valamely rokon nyelvi szó megfelelőjeként csupán megemlítenek. Egyéb (nem uráli és nem altáji) nyelvek szómutatójában csak azok a szavak szerepelnek, amelyeket magyaráz az illető szerző az idézett helyen. A mű egészben véve kétségtelenül nélkülözhetetlen segédeszköze lesz minden nyelvésznek, aki nyelvünk kérdéseivel vagy a magyar nyelvtudomány történetével foglalkozik, s nem egy kérdésben hasznos segítője lesz néhány más nyelv kutatójának is. KELEMEN JÓZSEF Finnugor tanulmányok Lengyelországban 1, A hosszú ideig idegen uralom alatt levő Lengyelországban sok körülmény nátráltatta a filológiai tanulmányok, köztük természetesen a finnugor tanulmányok fejlődését is. A finnugor kutatások iránt annak idején egyébként is kevés érdeklődés mutatkozott. Még a Lengyelország 1772. évi felosztása előtt, a vityebszki kormányzóság, területén a Lucyna tartományban élő észt és lív kisebbségek nyelvével is keveset törődtek. Ezekről a nyelvekről mindössze egy tanulmány jelent meg a régi krakkói Tudományos Akadémia Lengyel Enciklopédiájában H. OJANSUTJ finn tudós tollából1 (Encyklopedia 1 Vö. még KATONA L., Achtzig Márchen der Ljutziner Esten: KSz. I. (1900). I
