Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)
Tanulmányok - Radanovics Károly: Ural-Altaische Jahrbücher (ism.) 125
126 ISMERTETÉSEK, SZEMLE a parancs vagy a felszólítás megértéséhez egy rövid, megcsonkult szórész is elegendő; Például: fi. katso 'sieh' ^ kas, kah, ka ua. A szótest megrövidülésében nagy szerepe van a gyors beszédiramnak és a hangsúlytalanságnak. 3. ANDRTJS SAARESTE: Kalev (1 — 2. füzet. 36—41). A szerző dolgozatában a fi. Kalevala és az észt Kalevipoeg eposz kalev(a) szóelemének az etimológiáját tárgyalja. 4. JALO KALIMA: Stammt finn. ies 'Joch' aus dem Slavischen? (1 — 2. füzet. 42 — 8.)_ KALIMA a fi, ies (gen. ikeen < *ikehen < *ikezen) 'Joch' szót a szláv igo (gen. izese-) 'Joch' szóból eredezteti. Szerinte a kölcsönzés kiindulópontja az izese alak volt,, bár a nominativusi igo alak g-je is közrejátszott az átvételben. 5. ALO RATJN: Sprachwissenschaftliche Miszellen (1 — 2. füzet. 132 — 6). ALO RÁUN dolgozatában három kérdést tárgyal. Az 1. pontban a fokozásnak a gyermeknyelvben előforduló analógiás alakjairól (kicsi, kicsibb) ír. A 2. pontban a ms. tóul, tül 'onnan, annál' adverbiumnak a fokozásban való szerepéről (tóul jomasetúui? ! 'viel besser') olvashatunk. A 3. pontban az erzá-mordvin -jak, -kak, -gak, -dak, -ak enklitikus partikulákkal foglalkozik. \ 6. BJÖRN COLLESTDER: Uralaltaisch (3 — 4. füzet. 1 — 26). A címben megjelölt cikkében a szerző az uráli és az altáji nyelvekben mutatkozó, főleg alaktani egyezéseket tárgyalja. Az uráli alapnyelvnek, feltehetőleg, a következő esetragjai voltak: Gen.: *-n, Aec: *-m, Loc. *-na, *-na, Abl.: *-ta, *-ta, Lat.— Prolat.: *-ka, *-ká (*-ke, *-kt). Az altáji nyelvekben az accusativus kivételével valamennyi uráli kázusragnak megvannak a megfelelői. Az uráli *-t többesjel megfelelői a törökből és a mongolból mutathatók ki. Az uráli és az altáji nyelvek között az igeragozásban mutatkozó egyezések inkább strukturális jellegűek, mint anyagiak. Szembeszökő egyezés állapítható meg az uráli és az altáji nyelvek névmásai között is. 7. VALTER TATJLI: Bemerkungen zum Ursprung der uralischen Kasussysteme (3—4. füzet. 27-41). Dolgozata első felében a szerző az uráli alapnyelv esetragjainak a létrejöttével foglalkozik. Majd az uráli nyelveket kázusrendszerükre nézve három csoportra osztja:. 1) A finn-permi csoportot az esetragok nagy száma jellemzi. A primer ragokon kívül nagy számban vannak szekundér ragjaik is. 2) Az ugor nyelvekre néhány közös primer rag alkalmazása jellemző. A magyar az egyetlen olyan nyelv, amely másodlagos esetragjait többnyire névutókból hozta létre. 3) A szamojéd nyelvek kázusrendszerének sajátos vonása e nyelvek régi elszigeteltségében leli magyarázatát. Egyébként a szamojéd nyelvek kázusrendszerük tekintetében az ugor nyelvekhez (különösen a manysihoz) állnak legközelebb. 8. Y. H. TOIVONEN: Zur Hypothese über einen Lautwandel h < *j in den ostseefinnischen Sprachen (3—4. füzet. 42—50). Korábbi feltevés szerint a finnben az eredeti j- e és i előtt h-vé, változott. TOIVONEÜST cikkében megvizsgálja az ide sorolt etimológiákat és arra az eredményre jut, hogy valamennyi helytelen. A f innségi nyelvekben a *j > h hangváltozás tehát nem igazolható. 9. JTTLITJS VON FARKAS: Bemerkungen zu der ungar. historischen Formenlehre^ (3—4. füzet. 51 — 8). A szerző a magyar -k többesszámjelet a finnugor *-kk kicsinyítő képzőből származtatja. Ebből az ősmagyarban gyűjtőnévképző fejlődött. A -k gyűjtőnévképző az. ősmagyarban vagy még inkább az ómagyar korban vált többesjellé idegen nyelvek, (latin, szláv, német) hatására. 10. GÜNTER STIPA: Phonetische Wechselwirkungen zwischen Mokschamordwinisch. und Bussisch (3 — 4. füzet. 59—64). STIPA dolgozatának eredménye szerint a moksa-mordvinok közelében élőr oroszok mordvin hatásra ejtik a c-t palatális tó-nek, a e-t pedig palatális í's! -nek vagy ís-nek-XXV. kötet. 1953. 1. MARTTI RASÁNEN: Uralaltaische Porschungen (19 — 27). A szerző szerint az urál-altaji őshaza az Uraitól az Altaj hegységig húzódó területen feküdt. RÁSÁNEN az urál-altaji együttélés idejét a kőkorszakba helyezi. Felfogását nyelvészeti és archeológiai bizonyítékokkal támogatja. Az uráli és az altáji nyelvekben bizonyos kőeszközöknek, hótalp- és szánfajtáknak a neve etimológiailag azonos-Azonos eredetű egyes állatok (kutya, rénszarvas) elnevezése is. .