Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Vértes O. András: Hegedűs Lajos 111

ISMERTETÉSEK, SZEMLE 111 meg: P. Ariste, K. Bergsland, B. Collinder, Fokos D., Hajdú P., E. Itkonen, A. Joki, Kálmán B., Lakó György, V. I. Lytkin, J. Mágiste, L. Posti, O. Pritsak, A. Sovijárvi, W. Steinitz. A bizottság titkára Terho Itkonen lett. A hangjelölés egyszerűsítésének kérdéseivel foglalkozó bizottság dec. 4-én tartotta első ülését. Itt néhány javaslat általános tetszésre talált, de sok fontos kérdésben nem alakult ki teljes egyetértés. Mindenesetre a bizottság tagjai megbízást kaptak az egyes nyelvek hangjelölési rendszerének egyszerűsítésére vonatkozó javaslat-tervezetek kidolgozására. A helsinki konferencián svéd, norvég, dán, észt, német, amerikai és lengyel nyelvészek is részt vettek, s a magyar kiküldöttek számára igen hasznos volt, hogy egy ilyen változatos összetételű nemzetközi Összejövetelen bővíthették tudományos kapcsolataikat. HAJDÚ PÉTER Hegedűs Lajos 1908—1958 Abonyból a főváros peremére szakadt, egyszerű szülők hetedik gyermeke volt. 1908. március 1-én született Újpesten; itt töltötte gyermekségét ós kora ifjúságát, az elemi iskolát és a gimnáziumot is itt végezte. Születési helyéről nem sok örömmel szól curriculum vitaejében: gyermekkorával kapcsolatban felmerül benne az elhanyagolt, poros, kövezetlen gyárváros képe, a nincstelenség', a petróleum-lámpa, a messzi kútról való vízhordás emléke, a szegénység nyomasztó érzése. Szüleinek anyagi gondjain nem sokat könnyített az sem, hogy óv közben néha kisebb kereső munkát vállalt, és nyári vakáció idején mint kőműves napszámos dolgozott a helybeli leánygimnázium építésén; így azonban mégis valamivel kevesebb terhet jelentett taníttatása. Az érettségi előtti években foglalkozott a kutató orvosi pálya tervével, nem egyszer más hivatásra is gondolt, végül is a tanári pálya mellett döntött, i 1926-ban mint magyar—német szakos hallgató beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karára. GOMBOCZ ZOLTÁN tanítványa lett. Nyilván nemcsak a kutató orvosi pálya eltemetett, de talán föl-föléledő vágya, hanem a nagy tudósnak és tanárnak szuggesztív ereje is a fonetika felé terelte érdeklődését. Az 1928—29. tanévre ösztöndíjat kapott Bécsbe, ahol SCRIPTURE laboratóriumában dolgozott. Bécsi munkájának gyümölcse gazdag irodalmi munkásságának első alkotása, doktori értekezése: Magyar hanglejtésformák grafikus ábrázolása (1930). 1931-ben fonetikai tanulmányok végzése céljából egy féléves ösztöndíjat kapott Londonba; itt LLOYD JAMES fonetikai intézetében dolgozott, és SCEIPTURE mellett — a fonetikai laboratóriumban s egy idegklinika beszódneurológiai osztályán — tágította látókörét. 1932-ben a pécsi gyakorló gimnáziumba került, majd 10 óv múlva a debreceni gyakorló gimnáziumba helyezték. Hogy nemcsak tanított, hanem tanult is, azt munkásságán kívül számos külföldi útja is bizonyítja: ebben az időben megfordult a milánói, pisai, bolognai, római, nápolyi, berlini..