Nyelvtudományi Közlemények 61. kötet (1959)

Tanulmányok - Benkő László: A kötőszó nélküli összetett mondatok kérdéséről 99

102 BESKŐ LÁSZLÓ b) Az összetett mondatszerkezet jelölésének többféle módja van: a) í kötőszó (egyszerű, páros, ismétlődő, halmozott); /Sj (alárendelés esetén) rámutatás (ez történhet utaló szóval: Azt akarta, menjek vele; tárgyas ragozású igealakkal: Látta szegény fecske, kutya van a kertbe); y) az említett kifejező eszközök variálása: Annyit mondok, hogy ne tréfálj velem; Azt mondom, hogy ne tréfálj velem; Mondom, hogy ne tréfálj velem; Mondom, ne tréfálj velem. 3. Az összetett mondat különböző kifejező jeleit kétségtelenül az a szükséglet hozta létre, hogy pontosabban, árnyaltabban lehessen érzékeltetni az egyes tagmondatok közti viszonyt. Ebből következik, hogy a jelöletlenség, valamint az egyszerű ós többszörös jelölés — mai magyar nyelvi vonatkozásban — a szerkezeti (szintaktikai) viszony intenzitásának különböző fokozatait alakítja ki. Vagyis a jelöletlen tagmondatok közt általában lazább az összefüggés, mint a jelöltek között. Fogta a kalapját, elment. — Fogta a kalapját, és elment; Sok az eszkimó, kevés a fóka. — Sok az eszkimó, de kevés a fóka. Még szorosabbá teszi az összefüggést a páros (vagy ismétlődő) kötőszóval jelölt korrelatív szerkezet: (Hirdetjük a szocializmust, ós meg is vaíosítjuk) — Nemcsak hirdetjük a szocializmust, hanem meg is valósítjuk. — (Megnyered az első pered, vagy elmarasztal a bíróság, mindenképpen fizetned kell). — Akár megnyered az első pered, akár elmarasztal a bíróság, mindenképpen fizetned kell. Alárendelt szerkezetekben a különböző viszonyjelölők (kötőszó, rámutatások) tehetik szorosabbá a szintaktikai viszonyt: Kívánom, éljetek boldogan; Kívánom, hogy éljetek boldogan; Azt kívánom, éljetek boldogan; Azt kívánom, hogy éljetek boldogan. Mindezek a nyelvtani szerkezeti formák természetesen csakis tartalmilag szorosabban összefüggő, egységet képező tagmondatok között érvényesülhetnek. A tartalmi összetartozás tehát elválaszthatatlan velejárója, pontosabban alapfeltótele a különböző szerkezeti formában megjelenő összetett mondatnak. Ez az elválaszthatatlan kapcsolat az összetett mondat tartalma és nyelvi kifejezési formája között mindenképpen fennálló ós ható tényező, akár a tartalmi viszony, akár a nyelvtani szerkezet szemszögéből vizsgáljuk a mondatot. 4. Kérdés, vajon az összetett mondatszerkezet jelölt vagy jelöletlen volta magával vonja, ill. vonhatja-e a tagmondatok közti tartalmi vagy szintaktikai viszony minőségi megváltozását. Az összetett mondatszerkezetek történeti kialakulásának átpillantása után erre a kérdésre határozott nemmel felelhetünk. A nyelvi jelrendszer -alakulása — mint ismeretes — a gondolkodás fejlődésének függvénye (vö. SzNyK. 239). Ugyanazon lelki tartalom kifejezésére különböző nyelvi jelek használhatók fel, de ezek funkciója: a beszélő gondolatának pontos közvetítése a hallgató számára azonos marad. Másként: csakis azonos funkciójú, ill. értékű nyelvi jelek cserélhetők fel egymással a közlés tartalmának megváltozása nélkül. (Ki korán kel, aranyat lel — A koránkelő aranyt lel. — így se volt jó, úgy se volt jó, sehogyan se volt az jó, mindig csak a más bábája volt a jó = . . . mert mindig csak a más babája volt a jó). Nincs ellentétben e tétel érvényességével MAJTYiNSZKAJÁnak az a megállapítása sem, hogy „vannak olyan kötőszó nélküli mondatok, amelyeknek a tartalma kétféle értelmezést is lehetővé tesz ..." (114). Az összetett mondat (tartalmi viszony szerint felosztott) fajtái között nincs merev válasz-