Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Meggyes Klára: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei X–XII. (ism.) 503

ISMEETETÉSEK — SZEMLE 503 A nyugat-ruméliai nyelvjárás feltűnő egyezést mutat északkeleti Anatólia nyelvjárásával. A két nyelvjárás között történeti összefüggés található: az oszmán törököktől Anatólia északkeleti részéről (elsősorban a trapezunti, rizei, coruhi és karsi vilajetekből) Nyugat-Ruméliába áttelepített török népelemeknek lehetett döntő szerepük a nyugatruméliai nyelvjárás kialakulásában. NÉMETH GYULA kutatásainak eredményei jelentősek az ótörök feliratok olvasásának szempontjából is. Hozzászólások: N. KAKUK ZSUZSA (61—4) a kérdésnek oszmán-török jövevényszó-kutatásunk számára való jelentőségéről, RÁSONYI LÁSZLÓ (64) a nyugati források vizsgálatának szükségességéről és a török £t balkáni telepítésekről, HAZAI GYÖRGY (63 — 6) a bulgáriai török nyelvjárások további osztályozásáról, az előadottaknak a balkáni nyelvek török elemei kutatásában várható szerepéről és a bolgár dialektológiával való kapcsolatáról, FEKETE LAJOS (66 — 9) a török telepítések történeti vonatkozásairól beszélt. b) LIGETI LAJOS: A magyar orientalisztika időszerű kérdései (71 — 9. 1.). Beszámol a magyar orientalisztika fejlődéséről és az 1950-ben tartott I. Orientalisztikai Kongresszus óta elért jelentős eredményeiről. Vázolja a további feladatokat a tudomány szervezeti és elméleti fejlesztése és a népszerűsítő munka terén. 2. HADROVICS LÁSZLÓ: Szláv jövevényszavaink kérdéséhez (Hozzászólás KNTEZSA ISTVÁN, A magyar nyelv szláv jövevénvszavai című könyvéhez, 133 — 68. 1.). A cikk célja — a bevezető részben mondottak szerint — annak a bemutatása,, hogy milyen módszerekkel fejleszthetők tovább KNIEZSA kitűnő művének eredményei szláv jövevényszavaink kutatásában. Az egyes szófejtések legfontosaun eredményei: a dáridó szó a ca-horvát dari do 'egészen vmeddig' csonka szókapcsolat átvétele; a kunyhó szerb-horvát jövevényszó, s etimológiailag azonos a konyha szóval, násja < szl. *nasbva (<^nasiti 'rávarrni'); pala < ném. Blatt (bajor—osztrák plat) 'réteges kő, leveles kő'; viskó < nyugati v. keleti szl. vyska 'kamra, éléstár stb.' Foglalkozott még az előadó az ősszláv redukált hangoknak a szerb-horvátban való fejlődésével és a szóvégi szl. -a > m. -ó hangmegfelelés (kunyhó, viskó) kérdésével. Egyes szavak átadó nyelvét az eddiginél pontosabban meghatározta, illetőleg néhány esetben más átadó nyelvet mutatott ki (pl. fosztány, szegye). Összefoglalásul a szerző rámutat a széleskörű szótörténeti filológia megteremtésének feladatára. Ezen belül: mivel jövevényszavaink élete a latin és a magyar nyelvű forrásokban egységet alkot, fontos a latin oklevelek figyelembevétele. A jövevényszókutatásban mellőzhetetlen szóföldrajzi elveket új szemponttal, a legrégibb magyar adatok földrajzi elhelyezkedésének vizsgálatával egészíti ki. E téren HADROVICS szófejtései úttörő jellegűek (vö. pl. barkóca, lanka, szegye, szelemen). — A cikk eredményei ékesszólóan bizonyítják a HADROVicstól felvetett gondolat helyességét: bizonyos forráscsoportok (ezúttal a délszláv anyag) rendszeres átkutatása az elsősorban szótárakra támaszkodó vizsgálatokon túlmenően új területeket nyit meg a jövevényszó-kutatás számára. 3. WOLFGANG STEINITZ: A finnugor rokonsági elnevezések rendszere (321 — 34. 1.). Az osztják rokonsági terminológiában az egyes rokonságnevek sokféle jelentésének (pl. osztj. Kaz. jaj 'bátya', 'az apa öccse', 'az apa bátyjának a fia', 'mostohaapa') magyarázatát — ellentétben KARjALAHSTEüsrnel — a társadalmi szervezetben találja meg. Az osztjákok társadalmi szervezetét két frátria alkotja, amelyek apajog szerinti exogám nemzetségekből állanak. Az osztják rokonsági elnevezések besorolásának az alapja a nemzetséghez való hozzátartozás vagy hozzá nem tartozás. A nemzetségi rokonok osztályozása három ismertető jegy szerint történik: aszerint, hogy az illető fórfi-e vagy nő, idősebb-e, vagy fiatalabb a viszonyítás alapjául szolgáló személynél (vagyis az é n-fogalom megtestesítőjénél, az e g o-nál), hogy egyenes ági, vagy oldalági rokon-e. Pl. nemenként azonos név szolgál minden, egy vagy két nemzedékkel idősebb avagy fiatalabb, nem egyenes ági rokon megnevezésére. Megkülönböztető jegy továbbá a nemzetségi rokonság, illetve a házassági rokonság; ezen belül a közvetlen házassági rokonok külön névvel különböztetendők meg a nem közvetlen házassági rokonoktól (az anya és a feleség, ill. a férj rokonai). Ez az osztályozó rokonsági rendszer nem mutat absztrahálásra való képtelenséget, sőt bonyolultabb absztrakciót igényel, mint az „európai" rokonságrendszer. Az egész bonyolult terminológia a társadalmi szervezet bizonyos tagjai iránti kötelezettségeket, tilalmakat és jogokat tükrözi.