Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Sebestyén Árpád: Bálint S., Szegedi szótár (ism.) 498
498 ISMERTETÉSEK — SZEMLE tagolás elveinek, technikájának kérdése, a rokonértelműség figyelembe vételének vagy mellőzésének kérdése, a frazeológiai anyag mértékének, a szókapcsolatok értelmezésének és elhelyezésének kérdése, az idézetek mértékének, jellegének, az idézés módjának kérdése; a stilisztikai különbségek szótári érzékeltetésének kérdése, a normatív célkitűzés és e cél megvalósításának kérdése; az általános szótárak speciális (tájszó-, műszó-, idegen szó-, elavult szó-) rétegeinek kérdése; a betűrend kérdése; a szótári utalások kérdése, 9. a szókincs egyes elemeinek vagy csoportjainak szótártörténeti tanulságai, pl. az első szótározás szempontjából, egy-egy alakváltozat, egy-egy jelentésváltozat, egy-egy frazeológiai kapcsolat szótározását vizsgálva, elavult szavak, alakváltozatok, jelentések, kapcsolatok utolsó szótári adatainak összegyűjtése; felújított és elterjedt elavult szavak, alakváltozatok, jelentések, kapcsolatok esetén a legrégibb és az (első) elavulás jellemző adatain kívül a felújítás első adatai, a terjesztés adatai — mindez különös tekintettel a nyelvtörténeti, művelődéstörténeti szempontból fontos szavakra és szótározott mozzanatokra, 10. áttekintő szótár a szótározott szókincsről szótártörténeti magyarázatokkal, 11. a szótározott szókincs szótártörténeti adatainak nyelvtörténeti és művelődéstörténeti tanulságai (ezek közül a feladatok közül a 10. és 11. helyen említettek eredményesen nem oldhatók meg az 1 — 9. helyen említett feladatok elvégzése nélkül), 12. szótártörténeti összefoglalás, a részint kutatások új szintézise. Reméljük, hogy egyik-másik feladatot maga GÁLDI fogja megoldani, s hogy várható összefoglalásában a szövevényes összefüggéseket is azzal a leleménnyel, széles látókörrel és avatott kézzel tisztázza majd, amellyel most ismertetett művébnn találkozunk.3 KELEMEN JÓZSEF Bálint Sándor: Szegedi szótár I—II. Bp. 1957, Akadémiai Kiadó. 864 + 704 1. 1. A nyelvjárási jelenségek szüntelen gyűjtésének és közreadásának rendkívüli fontosságát az általános nyelvészet, a magyar történeti nyelvkutatás, a szinkron rendszervizsgálat és az alkalmazott nyelvtudomány szempontjából egyaránt világosan látjuk. BÁBCZI, a magyar nyelvjáráskutatás időszerű feladatairól szólva, a nyelvjárási anyaggyűjtést mint egész nyelvtudományunk előrelendülésének fontos feltételét jelöli meg: ,,A nyelvtudomány anyaggyűjtésen alapszik, s az eddig föltárt és fölhasználásra előkészített anyag jelentékeny részben föl van dolgozva, de ezzel problémáinkra jobbára csak ideiglenes feleletet tudunk adni. Valóban új, gazdagabb és helyesebb eredmények új anyagtól várhatók elsősorban. A nyelvjárások nyújtotta anyag azonfelül múló, enyésző valami, s ennek megmentésével várni nem szabad" (I. OK. VI, 71). Azt mondhatnánk, minden adatközlés olyan tudományos beruházás, mely a későbbiekben dúsan fog kamatozni. Ilyen szempontból kell megítélnünk és nem közönséges nyereségnek tartanunk a Szegedi Szótárt (a továbbiakban SzegSz.) is. 2. Nyelvjárási adatközlésünk mennyisége az utóbbi évtizedekben sajnálatos módon megcsappant. Annak ellenére, hogy folyóirataink, különösen a felszabadulás óta, számban és terjedelemben is növekedtek, egyre kevesebb nyelvjárási anyag lát bennük napvilágot. És ebben nemcsak az játszhatik közre, hogy a történeti és elméleti cikkek „kiszorítják" a nyelvjárási anyagközléseket, hanem az is, hogy nem folyik kellő mértékű, szervezett, irányított gyűjtőmunka. BÁRCZI idézett munkájában felvázol egy elképzelést az országos méretű, egységes szempontú nyelvjárási gyűjtés megszervezésére (i. m. 67), 3 SÁGI ISTVÁN, az Akadémiai Nagyszótárnak hosszú időn át előadója, a Magyar Szótárak és Nyelvtanok Könyvészetének egybeállító ja, szintén tervbe vette a magyar szótárirodalom történetének feldolgozását MEL-ICH tanulmányának kiegészítéseként. Hagyatékában LOVÁNYI GYULA 1955. december 14-én a következő feljegyzést találta: ,,A szótártörténet Melich alapján. Folytatása: a) Egynyelvű szótárak írására való törekvések: Kármántól, Makó, Teleki stb. Szótárak: Baróti Szabó, Sándor István, Kresznerics, Kassai, CzF., Ballagi, Akad. történeti szótárai. — Jerney, Kubinyi. b) Két v. többnyelvű: Márton, Akad. 1835, 38. Ballagi, Simonyi—Balassa, Kelemen. Latin, francia, angol, olasz. Hazai nyelvek szótárai: oláh, tót, szerb, horvát, kisorosz stb. c) Szakszótárak: Tiszti szótárak, Verseghy Lexicon, Akad. műszótárai és így tovább." Ügy érezzük, e vázlatos feljegyzések közreadásával egy érdekes magyar szótártörténeti tervet mentünk meg a feledéstől és a magyar szótárirodalom egyik érdemes munkásának emlékét ápoljuk.
