Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Ujváry Lajos: A nyelvi jelek szerkezete és funkciója 369
372 ITJVARY LAJOS föltétlenül azonosak.7 A valóság tükröződéseinek ugyanazon csoportjában sokféle közös jegy található: az, hogy ezek közül a tükröző tudat melyikeket emeli ki, sűríti össze és kapcsolja egy bizonyos érzékelhető formához, az egyén s a közösség szempontjaitól függ.8 Ezért különböznek a különféle nyelveknek hasonló, sőt azonos valóságtükröződések jelölésére használt szavai nemcsak a forma, hanem igen sokszor a tartalomba összesűrített jegyek tekintetében is. A zsebóra, toronyóra, napóra tartalmi jegyei egyeznek a német Taschenuhr, Turmuhr, Sonnenuhr jegyeivel, de elütnek a francia montre, horloge, cadran másféle szemlélet alapján kiemelt és összesűrített tartalmi jegyeitől, pedig a mögöttük rejlő fogalmak, vagyis a valóban lényeges jegyek azonosak. Tartalom ós fogalom különbsége a valóban lényegesnek a látszólag lényegestől való ebben a megkülönböztetésében rejlik. A kettő egybeeshet, de nem föltétlenül esik egybe már az elvonás és összesűrítés pillanatában sem, annál kevésbé az idők folyamán az egyikben is, a másikban is bekövetkező változások esetén, a jegyek egyikénck-másikának cserélődése, az "eredetiekhez új jegyeknek járulása, az eredetiek egynémelyikének kiesése után. Tartalom és fogalom ugyanis csak viszonylag állandó. Idők múltával mindkettő változhat. Lényeges különbség azonban, hogy míg a tartalom jegyeinek változása tisztán a tükröző tudat szempont változásainak függvénye, addig a fogalom a valóságtükröződések egybevetése, összefüggéseik vizsgálata ós gondos mórlegelése, úgy is mondhatnók: az eredeti szempontok helyességének ellenőrzése alapján változik ós tisztul, úgyannyira, hogy hovatovább már nem is a valóságtükröződések közös jegyeinek, hanem a tudatunktól független valóság közös, ennélfogva valóban lényeges jegyeinek foglalatává válik. Ezért értheti meg a szó jelentését az is, aki a formához asszociált fogalom jegyeinek csak egy részét ismeri, s ezért keres és kapcsol a tudományos nyelv a valóságtükröződések újra meg újra való felülvizsgálata útján nyert, egyre pontosabb fogalmakhoz sokszor a köznyelvitől elütő, új formát, vagy korlátozza a régi forma használatát egyetlenegy pontosan meghatározott fogalomhoz való kapcsolásra. A cukor szó tartalma jóval kevesebb számú, sőt esetleg másféle meghatározó jegynek foglalata is a gyermek, mint az átlagműveltségű felnőtt számára, más a cukorgyári munkásnak és más a vegyésznek. Más jegyekfoglalata volt még e két utóbbi számára is a múlt században és más napjainkban. Ámde ez a különbség az esetek túlnyomó többségében nem okoz semmi zavart: egyáltalában nem akadálya a szó jelölő funkciója betöltésének. A szó tartalmába összesűrített jegyeknek csak a teljesen pontos megértést igénylő tudományos nyelvben kell okvetlenül egyezniük az ugyanazon forma érzékeltette fogalom jegyeivel, a köznyelv beéri a jegyek minimumának egyezésével is.9 Magától értetődik, hogy az elvonással részben már az érintkezéshez szükséges nyelvi jelek befogadásának, rendezésének ós számontartásának kérdése is megoldódik. Az általánosítás, a lényegnek kiemelése, összesűrítése s a 7 SATJSSURE — szerintünk helytelenül — nem tesz különbséget a kettő között: ,,Nous appelons signe la combinaison du concept et de l'image acoustique." (Cours de linguistique générale3 1931, 99.) Tartalom és fogalom közt általában nem szoktak különbséget tenni. 8 Erre rámutat POBZIG: „Mit Wörtern fasst man auch die Dinge zu Gruppén zusamen. Und das kann unter sehr verschiedenen Gesicbtspunkten geschehen." (i. m. 60.) A következő példa is tőle való. 9 A szaknyelv és a köznyelv igényének erre a különbségére jól rávilágít OESZÁGH (Válasz az Értelmező Szótárról közölt észrevételekre: Nyr. LXXX, 357 — 8).
