Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Fodor István: A nyelvtani nem kialakulása I. 339

A NYELVTANI NEM KIALAKULÁSA 365 enciát, amely a mondat majdnem minden tagján végigvonul, s így a megoszlással rendelkező szófajok száma is nagyobb az indogermán nyelvekhez viszonyítva. Ez a német mondat: dieser Jelezne hűbsehe Ort gefallt mir bantu (szuahéli) nyelven így hangzik: pa-hali ha-pa pa-dogo pa-zuri, pa-ni-pendeza. HOMBUBGER (De Porigine és Le génre) különösen a névmási eredetű elemek osztályraggá válásával foglalkozik abban látván a jelenség lefolyásának legfontosabb tényezőjét. Alapos monográfiák más, ún. primitív nyelvekre vonatkozóan hiányzanak, hiszen még az afrikai nyelvek e jelenségével kapcsolatban sem hangzott el az utolsó szó. Nincs kizárva azonban, hogy másutt is az afrikai nyelvekhez hasonlóan fejlődött ki a névszói osztálytagozódás. Lehetséges például, hogy az ausztráliai bennszülött nyelvekben is ez volt a fejlődós menete, hiszen az osztályok tagozódása és a hozzájuk tartozó szavak jelentésköre, valamint az egyeztetés jellege igen hasonló hozzájuk. A szudáni és a bantu, valamint ^z ausztráliai nyelvek főnevei bizonyos fogalomkörök szerint csoportosíthatók Iosztályaiknak megfelelően. Ha ezeket a fogalomköröket megvizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy nagyjából megfelelnek a WuNDT-fóle órtékmegkülönböztetés szempontjainak. A szudáni gurma nyelv az alábbi osztályokat különbözteti meg: 1. élőlények nevei egyesszámban, 2. eszközök, testrészek nevei, 3. állatok, egyes tárgyak (pl. tű) nevei, 4. állatok nevei többesszámban, továbbá főnevesült melléknevek (pl. a fösvény), 5. eszközök, bizonyos állatok nevei, 6. folyadékok (pl. vér, víz) nevei, 7. olyan főnevek egyesszáma, amelyek többesszámban a-, -a ragot kapnak, 8. eszközök, testrészek, kisebb állatok (pl. méh) nevei többesszámban, 9. testrészek, eszközök, egyes állatok nevei többesszámban, 10. testrészek, eszközök, nevei egyesszámban, 11. más testrészek, eszközök nevei egyesszámban, 12. élőlények nevei többesszámban. (Lásd WESTERMANN 19—21.) A fogalomkörök jelentése, amint látjuk, nagyon tág, úgyhogy az egyes osztályokba való tartozást egy-egy főnévre vonatkozóan éppen úgy a nyelvhasználat dönti el, mint az indogermán nyelvekben, de lehetséges, hogy az elhatárolódás kezdetben következetesebb volt, és egy osztály fogalomköre szűkebb volt. Jellemző az egyesszám és többesszám osztálykülönbségekben is megnyilvánuló ellentéte. A numerus és genus közti összefüggés az indogermán nyelvekben is megvan, mint már említettük f-a végű egyesszám nominativus nőnem és nominativus-accusativus többesszám semlegesnem). MEINHOF (77—83) részletesebben foglalkozik e kérdéssel, ós mint láttuk, VÉLTEN szintén összefüggést keres a két kategória közt. Mindazonáltal a probléma csak a numerusra is kiterjedő behatóbb vizsgálatok útján tisztázható. A bantu nyelvek sokféle osztályában a szudániban látott fogalomkörökön kívül emfatikus (pejoratív, deminutív) és egyéb, logikai jellegű elemek i(szmgulatÍY. kollektív, absztraktív) is találhatók. (Lásd MEILLET—COHEN 864—867 és MEINHOP 60.) Az ausztráliai nyelvek közé tartozó andiljaugwa 9 osztálya az alábbi ; módon tagozódik: 1. férfiak, felszerelési tárgyaik nevei, 2. az 1. csoport duálisa, 3. az L és 4. csoport plurálisa, 4. nők, eszközeik, egyes madarak és más állatok nevei, 5. a 4. csoport duálisa, 6. élettelen tárgyak, egyes halak és fák, a legtöbb testrész, az égitestek a nap és a hold kivételével, 7. nap, tenger, hajók, gumók, 7*