Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Fodor István: A nyelvtani nem kialakulása I. 339

364 FODOR ISTVÁN tileg vagy önálló névszók, vagy névmások, illetőleg ragok voltak. Például a személyeket vagy élőlényeket jelentő szavak csoportjában a külön osztályba tartozó többesszámot néhány nyelvben vagy a személyes névmás harmadik személyének, vagy az egyik mutatónévmásnak enklizisével jelölik: dinka djbnkor 'ló' — djonkorke 'lovak' (a ke rag önállóan mutatónévmásként is előfordul); efik eka 'anya' — meka < mo-eka 'anyák' (a mo rag egyben a személyes névmás harmadik személye); a bantu ku morféma, mint a helyet jelentő főnevek osztályának ragja, a ku 'külső rész' főnévvel azonos; a deminutív jelentésű, vagy kisebb tárgyakat magában foglaló osztály pí ragja, amely az északnyugati bantu nyelvekben van meg, azonos a togo és gur nyelvek (Togorest- und Gursprache) pi, fi 'gyermek' szavaival stb. WESTBEMANisr tanulmányából az a kép bontakozik ki, hogy a felsorolt afrikai nyelvekben a genus keletkezésének egészen más útjával állunk szemben. i\zok a főnevek ós névmások, amelyek egy-egy osztály, azaz nem ragjaivá váltak, kezdetben lényegében a képzők szerepót töltötték be. Feltehető, hogy a szóban forgó főnevek és névmások először csak a főnévhez járultak hozzá anélkül, hogy a velük viszonyban levő többi mondatrészhez is csatlakoztak volna, vagyis az egyeztetés még akkor nem jött létre. A főnév és az önállóságát , elveszített főnévi vagy névmási eredetű képző enkliziséből analógiás úton osztályrag keletkezett. A következő lépés ezután az volt, hogy a főnévtől függő mondatrészek az osztályrag hangalakját maguk is átvették, s igy létrejött az egyeztetés. A bantu ós a szudáni nyelvek történeti adatainak hiányában a fejlődós legelső szakasza dokumentálatlan, nem látható tehát az a stádium, amikor a főnév és a névmás még csak képző volt; de már a szudáni nyelvekben megtalálható ma is a következő lépés, amikor a képző kezd raggá válni, az . egyeztetés azonban még hiányos: csíráiban megjelenik, de még nem vált rendszeressé. Más kutatók, főleg DELAFOSSE (MEILLET — COHEN 742), másként magyarázzak a szudáni nyelvek fent említett jelenségét. Eszerint e nyelvekben valaha a bantu- i hoz hasonló, teljes egyeztetésen alapuló osztályrendszer volt, azonban a történeti fejlődés ezt összezsugorította sőt helyenként, teljesen meg is szüntette. Hasonló gondolatot találunk MEINHOF (53) művében. Erre még később visszatérünk. ' WESTBRMANN rámutat, hogy a szabályos kezdőrímszerű egyeztetés, amely a bantu nyelveket annyira jellemzi, a szudáni nyelvekben még csak kezdeti formákat öltött. így a gola nyelvben a melléknév határozatlan alakban nem egyezik a főnévvel, határozott alakban az osztályrag a melléknévhez és nem a főnévhez járul, a többesszámú határozott alakban viszont már teljes egyeztetés található: e-gwa fua 'Knochen weisser' — e-gwa fua-le 'der weisse Knochen' — ma-gwa fufua 'weisse Knochen' — ma-gwa fuafua-ma 'die weissen Knochen' (e- ós -le a tárgyak osztályának egyesszámú ragja, i ma- és -ma ezen osztály többesszámának ragja, gwa 'csont', fua 'fehér'). A lelemi vagy lefana nyelvben (Togorestsprache) már rendszeresebb az egyez- i tetós: ba-kotoko ba-mo 'ezek a sündisznók' (ba az élőlények osztályának többes- \ számú ragja). Mindazonáltal sok szintagmatikus kapcsolatban még hiányzik az egyeztetés, pl. számnevek után (ba-lakpi enyo ba-tja ku-dzi le lo 'Schlangen zwei sie waren Baumes Seifce'; az enyo 'zwei' számnév nem kap osztályragot). Feltételezhető, hogy a bantu nyelvekben sem egyszerre alakult ki a mai teljes egyeztetés, hanem hosszú fokozatos fejlődés és ingadozások eredménye volt. Kezdetben csak bizonyos mondatrészekre terjedhetett ki, azonban a bantu nyelvekben érvényesülő igen erős analogikus erő teljessé tette a kongru-