Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Vértes Edit: Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz - 321

NYELVTANI ADALÉKOK A KELETI-CHANTI (OSZTJÁK) NYELVJÁRÁSOKHOZ II. 325 Vissza a) 'taapáin, takaisin | nach hintcn, zurück' (737b). b) Vj., V., Trj., Jg. 'takaisin | zurück', Vj., V. 'taapáin, Ha3aAT> | nach hinten' (737a, 1798, vö. Kaz., O.; Ko.). Szét a) V., Trj. 'crilleen | getrennt', V. 'erilláán | von einander; Trj. 'auseinander' (76b). b) Vj., V., Trj. 'erilleen | getrennt, auseinander' (76ab, vö. Ni., Kaz. O.), Jg. fordítás nélkül vö. kát á[rya] rújcHn 'huone hajósi 1. kukistui, flOMi. pa3BaJiHJicn | das zimmer (das haus) stürzte zusammen' ['szétesett'] (102). Partra a) Vj. ni%pá ui'ylés 'laskeutui, meni rannalle', m%pa lök* 'rantaan vievá tie' (569a). b) Vj., V., Trj., Jg. 'rannalle | ans ufer', Vj. 'avonaiselle paikalle (joelle, suolle ; coptiille jne.) páin | nach einem offenen platz hin (am fluss, auf dem sumpf, auf der uferwiese usw.)', Trj. '»alamaihin«; alamakeen | »ins unterland«; bergab', Jg. 'rantaan' (569ab, 1357, vö. Ni., Kaz., O., Kr.; Ko.). Be (a partról) a) Vj. vtöpá lö'tt 'rannasta ylös, »maihin« vievá tie | vom ufer nach oben, landeinwárts führender weg' (267a). b) Vj. 'joelta, joen seudulta, veden láheltá, rannalta (pois), kylástá sisámaahan; raimalle (veneestá), maihin | vom fluss, aus der gegend des flusses, aus der náhe des wassers, vom ufer (weg), vom dorf landeinwárts; nach dem ufer (vom boot aus) ans land', V., Trj., fordítás nélkül Jg. 'maihin, rannalle | ans land, ans ufer' (267a, 3020, vö. Ni., Kaz., O., DN, Kr.; Ko.). Ide a) Trj. 'tánnepáin | hierher' (967b). Vö. CASTRÉN Szurg. tegenam 'liierher' (i. m. 69, 92a, 113b). b) Vj., V., Trj., Jg. 'tánne | hierher' Jg. 'her' (967ab, 2504, vö. Ni., Kaz., O., DN., Kos., C, Kr.; Ko.). Ide-oda a) Vj., V., Trj. 'sinná tánne | hin und her' (Vj., Trj. 967b, V. 1057b). b) V., Trj., Jg. 'sinná tánne j hin und her' (967b, 2504, vö. Kaz.). Odal. a) V. 'tuonne, TVfla I dorthin' (977a, 1062a, vö. 203a), Trj. 'sinnepáin | dahin' <977a). b) Trj. 'sinne | dahin' (977a). Oda II. a) Trj. 'tuonne, tuonnepáin, TVAa | dorthin' (975b), Jg. '. . .sinne | . . .hin' ^22, vö. 566). CASTRÉN szerint togonam 'dahin' (i. m. 69, 93a, 109b). b) Vj., V., Trj. 'pois | weg'. Trj. 'tuonne (sinne) | dorthin (dahin)', Jg. 'sinne I dórt, dorthin' (975ab, 2569, vö. Ni'., Kaz., O., DN., DT., Kr., Kam.; Ko.). _ -A Trj. adverbiumok kiegészíthetek a következő adatokkal: IggAatf: t'áy

dnarn jg. 'KVfla-TO Ty^a | irgendwo dorthin' (367b), főuymam lg. ua. (uo., 975b), fsydngm jg. 'Ky/ja-TO CioAa | irgendwo hierher' (367b). Hova a) Vj., V., Trj. Jg. 'minne | wohin', Vj., Trj., Jg. 'kunne' V., Trj., 'Kyfla', Vj., Jg. 'minin', Jg. 'KyAa-To' (367b, 368a, 529). CASTRÉN feljegyzésében hatnám 'wohin' (69, 82a, 124b). b) A suffixum nélküli alak csak az "É. nyelvjárásokban ismeretes: O. £ől (367b). A D. nyelvjárásokban lat.-raggal: DN. x^IJa

','

Kr. /őtá (366b), de vö. DN. moaiaf, C. %ODÜ stb. (367a). Valahova Trj. 'KyAa-TO \ irgendwohin' (368a). Messzire a) V., Trj., Jg. 'kauas | weit', V. 'etáálle | fernhin', Trj. 'pitkálti; pitkán matkan pááhán | lange, eine lange strecke weit', Trj., Jg. 'kauaksi (eteenpáin ajassa) | für lange zeit (vorwárts in der zeit)' (287b, 546). b) Vj., V., Trj. 'kauas, A3-TCK0 | weit' (286a); (Jg. 'pitká; kauan | láng; lange' 546). Az a) és b) alatt megadott fordítások figyelmes egybevetéséből az derül ki, hogy az esetleges eltérések többnyire stiláris jellegűek. A hosszabb és a rövidebb adverbiális alakok között rendszeresen semmi esetre sem mutatható ki jelentésben" eltérés. Közös vonás valamennyi felsorolt példában, hogy 'hová' kérdésre felelő helyhatározók; az utolsónak említett adverbium