Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Vértes Edit: Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz - 321
NYELVTANI ADALÉKOK A KELETI-CHANTI (OSZTJÁK) SYELVJÁKÁSOKHOZ II. 323 'polttaa' (561b) ós nainqm sárdfdí'aYs 'kuivata tulella' (uo.). Az utolsó kifejezésben a 'tűz' helyett a Trj. tíátA, Jg. katr, 'páivá, aurinko; j\QHb, cojimje | tag, sonne' (355a, 437) hasonló végződésű esete is szerepelhet: Trj. JcátAnarn sár§At''§£073 'kuivata auringossa' (355a). Jg. rbtem katonám \lld Íát]kd'Hdyr 'veneeni on ravistunut auringonpaisteessa••! mein boot ist im sonnenschein leck geworden' (1003). 3. Eddigi példáinkból már látható, hogy a V. — (Vj. -pá) -pá ós a Szurg. -nam szóvégződés segítségével a névszóragozásban egy lativusszerű eset alkotható. Sőt példáinkból az is gyanítható, hogy ez az eset esetleg az É.—D. nyelvjárásokból ismert paradigmatikus lativus helyett vagylagosan is használható. Az eddigieknél sokkal gazdagabb példaanyagot kaphatunk szótáraink adverbiumainak megvizsgálásából. Könnyebb áttekinthetőség kedvéért a -pá, -pá,, illetve a -nam végződésű és az ezekkel szinte azonos jelentésű, de a kérdéses suffixum nélküli adverbiumokat táblázatosan közöljük, magyar fordítással. A szótárak pontos fordításait külön adjuk meg, a) pontban a suffixumos ós b) pontban a rövidebb alakok fordításait. A táblázatban több hely kitöltetlen marad, ebből azonban jelenlegi ismereteink mellett nem lehet a megfelelő adverbialis alakok hiányára következtetni, hiszen ugyanolyan joggal lehet a feljegyzések hiányosságaira is gondolni. Fel a) Vj., V., Trj. 'ylöspáin | aufwárts', V., Trj. 'ylös | hinauf' (Trj. 'ilmaan, jokea, jokivartta pitkin | in die luft, auf dem fluss, am flussufer') (567a). b) Vj., V., Trj. 'ylös (verbien yhteydessá) | hinauf (mit vérben)', Jg. 'ylös' | 'auf'.. V., Trj. 'ylöspáin | aufwárts' (566b, 1365; vö. Ni., Kaz., O., DN., Fii., C, Cs., Kr.; Ko.). (A folyón) felfelé a) 'ylöspáin (jokea myöten) | (den fluss) aufwárts' (567a). b) 'ylöspáin, virtaa ylöspáin | aufwárts, stromaufwárts' (567a; vö. Ni., Kaz.). Le a) Vj. 'alas, alemmas (jokea myöten), myötávirtaan | hinunter, weiter nach untén (am fluss), stromab' (114a). Trj. 'alaspáin (joen suuntaa) j nach untén zu (in der richtung des flusses)' (uo.). A Jg. oLnám csak egy kérdőjellel fordított mondatban fordul elő: katL sátvw9L etnam ássoLtdy' ' ? páivállá on sappi, COJiHue <<JiyHbfl» cnvCKaeTh' (2151). ; •(• Vj. 'alas I hinab, nach untén' (112b). b) Vj., V., Trj. 'alas | hinunter', Jg. 'nieder, unter, nach untén' (112a, 212, vö.. VK., Vart., Likr., Mj., Ni., Kaz., O., DN., C, Szogom., Cs., Kr.; Ko.). Előre a) Vj. l[ldpa] $o*xpá 'edestakaisin | hin und zurück'; V., Trj. 'eteenpáin | vorwárts', vö. VK. ífopá' 'ua? (114b, 115a, vö. 143a). b) Vj., V. 'eteenpáin j vorwárts', Vj. 'edemmás | weiter nach vorn' (114b, vö. VK. Il3, továbbá Vart., Likr., Mj., Ni., Kaz.). A Trj. és a Jg. csak a következő kifejezésben fordul elő: Trj. 'IA.9 iáu^d 'edestakaisin | hin und zurück' (uo.), Jg. tla iajc0k 0 § 0 'edestakaisin, B3a/rb ii Bnepe^t | auf und ab, hin und her' (194). Haza a) Vj., V., Trj. 'kotiin, flOMOfi | nach hause' (143a), Vj., Trj. 'sisáánpáin' (405a). b) V., Trj., Jg. 'kotiin | nach hause' (vö. VK., Vart., Likr., Mj., Ni., Kaz., O., DN., Kos., Fii., C, Szogom., Cs., Kr., Ko.), Vj. 'sisáán: takaisin | hinein; zurück' Jg. 'sisálle j hinein, heréin' (142b, 345, vö. DN., Kr.: Ko.). Ki a) Vj., Trj., 'ulospáin' (405a). b) Vj., V., Trj., Jg. 'ulos | hinaus', Jg. 'heraus, aus' (402b, 755, vö. VK., Vart.,. Likr., Mj., Ni., Kaz., O., DN., Kos., Fii., C, Cs., Kr.; Ko.). Hátra a) Trj. 'taapáin' (721b). b) Vj. 'taapáin, takaisin páin | nach hinten, rückwárts', V. 'taa; jálkeen | nach hinten; nach'í Trj. 'takaisin, Ha3aA"k | zurück' (722a, vö. Kaz., DN., Fii., C, Kr.), Jg. 'perápúoli | hmtenseite, -raum': vö. ma perémá, LÖW porélá 'minun sijastani. hánen sijastaan' (1798, vö. Ko.).
