Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Vértes Edit: Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz - 321

322 VÉRTES EDIT A V. tsönts 'selká | rücken' (950b) példamondatai között is feljegyzett KARJALAINEN -pá végződésű esetet: Ipg csőn pá md-ny,di 'hevonen peráytyy'. Még 2. sz. birtokos személyraggal is előfordul, s ebben a példában — a birtokragos szavak osztjákban szokásos ragozásának megfelelően — birtokos személyrag + esetvégződés a sorrend: tsqnjsanpa ma-na" 'mene takaperin'. Az utolsó két példában azonban a -pa végződésű szavak inkább adverbiumok benyomását keltik, mintsem lativus-ragos főnevekét. Ezt a benyomást az idézett szó V. és Vj. locativus-ragos és Vj. lativus-ragos példái csak még jobban megerősítik. Testrésznév ragos alakjából keletkezett határozók, névutók különben is minden finnugor nyelvben gyakoriak. 2. Mielőtt a KARJALAINEN feljegyzéseiben található -pá, -pá végződésű V. és Vj. adverbiumokat megvizsgálnók, érdemes figyelmünket arra irányítani, hogy a szurguti nyelvjárásokban, a keleti nyelv járásterület másik nyelvjáráscsoportjában, szintén lehet a lativust az -a ragon kívül más suffixummal is jelölni. Idézhető ugyanis több olyan példa, melyben a főnévhez--mim végződés járul, s ezzel a szó határozottan lativusi funkciót ölt: Trj. sorf 'puoli, ilmansuunta | seite, himmelsrichtung' (847a), Jg. sojj 'nurkka | ecke' (2254): Trj.'^r' sptjnam' 'monille tahoille'(847a), ícg,f sp-jf^jnnaní 'kahdelle suunnalle' (uo.), Jg. hit spt\nám monyán 'he menivát kahdelle eri haaralle' (673). A Trj.-ból hasonló kifejezés még két rokonértelmű szó példamondataiból idézhető: Trj. máuydA 'puoli, suunta, CTopoHa | seite, rich- ,,tung' (513b), főm md-uydAng:m man' 'meni tuolle suunnalle' (uo.); a Trj. ; p'őrjdA 'sivu, puoli; kylki; laita [ seite; flanke; rand' (687b) szóval kapcsola- í tosan több példánk is van: p'őrjdAnam Jcórd% 'kaatui kyljelleen', pr

ör}AdAnam aAa'A. ['oldalára fekszik'], továbbá [pr

őrj]Aamnam

['oldalamra'] (uo.). A szóban forgó szó végződóst lativus-dativusi funkcióban találjuk a Trj. UUQAI 'peura; poro | wildrenntier; zahmes renntier' (272b) esetragjaként: , pr

e't§rq,n

uuá'Ainam Ai"yfd% 'táhtási poroon pyssyllá' (1062b). / A Jg. példák száma is szaporítható: Jg. Í\L 'pohjonen | norden, nord-5

"

) (342): mdna iÍLnam 'mene pohjoseen' (uo.). j A lativusi jelentésű -nam végződésű névszói esetek mondatbeli | használatának bemutatását a Trj. liánSrf 'ranta; áári, vieri, reuna | ufer; rand' (311a) példamondataival fejezzük be; itt ugyanis KARJALAINEN feljegyzési módja arra hívja fel a figyelmet, hogy a -nam ós azj-a végződésű lativus- ) használata vagylagos lehet: ,,r

it7in

u

uds Uándrjnam

(t. % Uándj]a) a-A ymAá alá istu ikkunan viereen" (uo.). Ugyanebben a szócikkben viszont arra is / közöl a szótár példát, hogy a -nam esetvégződést a locativus ragja \ helyett szintén lehet alkalmazni: ,'ünnuuds Jtánd/jnam t. % Uán3/]n3 ikkunan vieressá". A locativusi használatot °még egy példamondat is megvilágítja:, j fötiydl Mnö/jnam ám

m§sA§m

r

'istuu [o: istun! V. E.Jtsuvalin ááressá' (uo.). r A Trj. ng'i 'túli, oroHb | feuer'(561a)két fordítás nélküli példamondatban j -nam vagy -a raggal feljegyezve fordul elő: ierf wgl'g vagy nginamtiá^tsdAeni ) ['a vizet tűzön melegítem'] (349b), továbbá fíö-£am ngia,

vagy ngingm IJá- \ iseAem' ['kezemet tűzön melegítem'] (uo.). Ha helyes a javasolt fordítás, } akkor ebben az esetben nem egészen világos a lativusi funkció.5

Hasonló állítható a következő, bizonyos fokig rokon értelmű példapárról: naig Mpcff<jpf

3 5 Talán szerkezetkeveredéssel van dolgunk; franciául is lehet mondani, hogy boiiillir de Peau au jen, 'a tűzön vizet forral', bár ez esetben az au feu szókapcsolat a latin ad focitm, tehát irányjelző accusativtis folytatója (GÁLDI LÁSZLÓ szíves szóbeli közlése).