Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Vértes Edit: Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz - 321

Nyelvtani adalékok a keleti-chanti (osztják) nyelvjárásokhoz IL* 3. Két másodlagos lativus-rag kialakulása 1. A főnóvragozás ragos esetei közül valamennyi osztják nyelvjárásban a locativuson kívül csak a lativus van meg. A lativus ragja és funkciója a különféle É. és D. nyelvjárásokban többnyire azonos (vö. HUNFALVY: NyK. XI, 76; CASTRÉN, Vers. ostj. Sprachl.2 26, 28;

PATKANOV—FUCHS, Lautund Formenlehre der süd-ostj. Dial. 55; STEINITZ, OVd. I, 39, 214, OstjChr. 27, OstjGr. 54). PAASONEN—DONNER és KARJALAINEN—TOIVONEN szótári példamondatai alapján igazolható, hogy az osztjK. nyelvjárásokban is hasonló a lativus ragja és funkciója, vö. Jg. -ä, Trj. -a, -a; a magánhangzó-illeszkedést következetesebben alkalmazó legkeletibb nyelvjárásokban: V.—Vj. -ä, -a. Ezen állítás igazolására csak а {э-цк 'víz' szó lativusát közöljük a négy leginkább ismert keleti nyelvjárásból többé-kevésbé különböző lativusi funkcióban: Jg. кйьрэт idrjíca astern 'heitin verkkoni, laskin verkkoni' (152);1 Trj. Uändtj idrßa pcif?

'ranta joutui veden alle' (772a); V. ritög idrjlcä ßolyd sdm ['a csónakból a vízbe estem'] (373a): Vj. leäifpäfa idrßa tifylSs 'meni veteen polvea myöten' (747a).2 BALANGYIN szerint

3 а направительный падеж, vagyis a lativus ragja egyaránt lehet -a, -ä és -pa, -pä, táblázatos összeállítását azonban, sajnos ' nem egészíti ki mondatok közlésével. Szerencsére KARJALAINEN V. példamondataiból idézhető olyan, melyben a főnév lativusi funkcióját -pä jelöli. V. uä,spä mends 'утосалъ въ городъ' (259b). A megfelelő Vj. és Trj. példában a jól ismert lativus van: Vj. uäßä mäntä 'mennä kaupunkün (Narymiin)', Trj. uatsa тэп 'meni Surgutiin'4 (uo.), Jg. wäisä тэгйаз %.äj]0k

0

%эт 'haluan mennä kaupunkiin' (2374). E négy példát összehasonlíthatjuk a következőkkel: V. ущШ тэпэв 'meni veteen' (160b), Trj. гафд, тэп ua. i (161a), Vj. {эфа uiylds 'meni vedelle' (160b). Ebből az összehasonlításból \ arra következtethetünk, hogy a V. -a, -ä és -pä, -pä lativusrag közt komoly / funkciómegoszlás aligha lehet. i . • ' *L. NyK. LX, 183-91. 1 A

forrásjelzésekre 1. NyK. LX, 183, 1. jegyz. 2 A lativus funkcióiról

a keleti nyelvjárásokban vö. VÉRTES E., A keleti osztják névmásragozás, kandidátusi dissztertáció gépirata: 275 — 86. 3 Падежи субъекта и объекта на службе номинативной и эргативной конструкций глагольного предложения в ваховском диалекте хантыйского языка. Ученые записки ЛГУ. Серия востоковедческих наук. Выпуск 2. Советское финноугроведение I, 303. 4 A

három különböző nyelvjárásból idézett példából látható, hogy 'város' szó a környék legnagyobb városának tulajdonneve helyett is használható, vö. urbs és Urbs.