Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A permi nyelvek határozói igeneveiről 275

A PERMI NYELVEK HATÁROZÓI IGENEVEIRÖL 313 míg a sultsa szót a^ mai nyelvérzék már csak a sultni 'megállni, felállni' igei alapszóhoz kapcsolja. De BUBR. Lit. 88 a tupkesa szó mellé is ezt írja ós a Szovr. 173. lapján is ezt olvassuk: «OT tupkini '3aKpbiTb'» — Nevezetesek az -asa végződésű, hasonló eredetű melléknevek, amelyekben deverbális -as képzőhöz járult az -a melléknévképző. Ilyen: V. dzebasa 'titkos' (dzební 'eldug, elrejt': WIED. dzebas 'Versteck, FutteraF, KRSzl. dzebas 'jviecTO, r/je qTO-H. npnqecTfl; TO, HTO cnpflTaHo' ; WIED. dzebasön 'heimlich'). (Ilyen a katlasa 'hintázó' nezmasa 'lassú' melléknév is, de ezeknek -as képzős alapszava nincs feljegyezve.) A sultsa típusú alakokról azonban még egy fontos dolgot kell megjegyeznünk. A képző -a eleme kétségtelenné teszi, hogy ezek az alakok melléknevek; sultsa melléknévként szerepel W.—ÜOTiLÁnál, és az én feljegyzéseim szerint is (1. fent) melléknév is lehet ('meredek'; 'alvó'). Sőt a mai irodalom csak mint mellékneveket ismeri ezeket az alakokat. A KRSzl. szerint vodsa jelentése 'jie>KaqHfí' (vodsen 'jie>Ka'), suvtsa jelentése '1. CTOÍWHÍÍ; 2. npojiHBHofó (oRoyKjxe)'. BTTBBICH {Lit. 88, 94) a következő példákat idézi: suvtsa 'CTOH^HH' (OT suvtni 'BCTaTb'), vodsa 'üOKa^HH' (OT vodni 'jienb'), tedsa '3HaK0MbiH' (OT tedni '3HaTb'), tupkesa '3aKpbiTbiH', '3aMKHyTbiM' (OT tupkini '3aKpbiTb'), és megjegyzi, hogy «raKHx HMCH npHjiaraTenbHbix HeMHoro. Cy4)(J)HKC -fejsa B HHX nerKO pacceKaeTCH Ha -(e)s- H -<Z" (i. h. 88). A Szovr. 173. lapján a következők vannak felsorolva: vossa 'oTKpbiTbiií, (OT vostini 'oTKpbiTb'), kunsa '3aKpbiTbiíí' (o rjia3ax; OT kunni '3aKpbiTb'), tupkesa^3aKpbiTbiM' (OT tupkini '3aKpbiTb'), vodsa 'jie>KaqHH' (OT vodni 'jieqb') H ,a;p.». Nemcsak a sulttsa, uzsa ós a fent idézett tedsa, hanem az itt említett vossa is WiCHMANN-nál és nálam is valóban melléknévként szerepelnek; vö. (W.-—UOT. 348) V. Sz. Lu. vossa, I. voiisa, Ud. veyisa 'offen (z. B. Tür, Fenster)', az én feljegyzéseim szerint is: V. Pr. vossa, Le. vossa, vóssa, Vm. voiisa, Ud. veisa 'offen, geöffnet'; (V. auch:) 'klar, offenbar', (Ud. auch:) 'offen, unbedeckt; eisfreie Stelle, offene Stelle auf dem Eis'. Pl. Le. ezzis vossa 'az ajtó nyitva van' (tkp. 'nyitott'). Ud. veisa va 'jégmentes (nyitott) folyó'. Le. v. in 'nyitott, be nem fagyott hely a jégen'. Vm. ekent'sais voiisa 'az ablak nyitva van' (VdK. 365). V. vossa-moresa 'nyitott mellű' (melléknév). V. v.-selema 'nyíltszívű, őszinteV Ud. veisa vem, Le. vossa vom, vossa voma 'szájtáti'. Vö, még KRSzl. 42: vossa 'oTKpbiTbiM, pacKpbiTbiií' és W.-UOT. 367: ,,voiisa, veiisa (vostini): < * vossa, *vessa,\

Más példa: V. rajid abu-ze pir vossa? ['a mennyország nincs mindig nyitva ?'] (Rajin 10). —Melléknév továbbá a V. pedsa '3aKpbiTbiH' is (KRSz.), pl. miila pedsa? ['miért van (az ajtó) bezárva, miért ,,zárt" az ajtó?'] (Rajin 22). De melléknévként szerepelhet a fent említett puksa is: Vm. prikaziva'tis jugditedz med véli kodjema puksa jajseika 'npHKa3aji j\o paccBeTa BbipbiTb nneÜKa pa cHAeHb^' ('ülő == ülésre való lövészgödör') (LYTK. Chrest. 65). Mármost nyilvánvalóan ugyanaz a sulttsa én uzsa melléknév adveibiumkónt is használatos. Gondolhatnánk arra, hogy itt ragtalan határozóval lehet dolgunk, mint ahogyan ilyen jelenségre már fent is találtunk példát. De a -sa képző — mint láttuk — oly gyakori, hogy itt nem találnók ezt a magyarázatot meggyőzőnek. Van azonban egy olyan komi végződós, mely (bizonyos tekintetben alakilag is, de különösen a két funkció betöltése szempontjából) élénken emlékeztet a most vizsgált végződésre ós segítségünkre lehet ennek a kérdésnek az- eldöntésében.