Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Fokos Dávid: A permi nyelvek határozói igeneveiről 275
310 FOKOS DÁVID veti eza 'szerencsésen járva' (uo. 429),15 gazalod-há, b ett eza duód 'wenn du mich lieb hast, so trinkst du [den Branntwein] g a n z a u s' (uo. 435). — Egyetlen példa van ragos ós szemólyragos használatra: G. mon Uaklam val tln d peras vaijnj mons siudini vordini peresmis a {a mm 'ich hatte darán gedacht, dir eine Frau zu holen, die mich in meinem Altér ernáhrt und gepflegt hatte' (WSpr. I. 110; 1. JEMEÜJ. 102). Az udmurt -sa végű igenóv alakja és használata annyira egyezik a csuvas -za, -za, -sa, -sa végű igenévével (1. különösen BEKÉ: KSZ. XV, 68), hogy a kettő bizonyosan kapcsolatos egymással. WICHMANN (Die tschuw. Lehnwörter in den permischen Sprachen 154) a csuvas igenevet tartja votják eredetűnek,. BEKÉ (i. h.) szerint a votják képző csuvas eredetű (,,Das Bildungssuffix -sa ist auch der Form nach identisch mit dem tschuwaschischen -za, -zé, -za, -zl, -sa, -sl"). Az idegen eredet mellett szólhat — bár ez nem tekinthető döntő érvnek —, hogy míg a többi igenév általában egyidejűséget fejez ki, az előidejűség kifejezésére pedig rendszerint névutós kifejezés (a komi -mis esetében egy erre a szerepre alkalmas rag, az elativus ragja) szerepel, ez lenne az egyetlen udmurt igenév, mely már önmagában előidejűséget is kifejez. Az udmurt -sa képzőt azonban nem tekinti idegen elemnek UOTILA sem; a komi -sa-val azonosítja (Kons. 174) és ,,deverb. Suffix syrj.-wotj. -sa (V. Verbaladverb)"-ről beszél. Az udm. -sa azonban mégis különválasztandó a komi -sa-tól (1. a következő b) pontot) és csuvas eredetű határozói igenévnek tekintendő. Ez különösen azóta kétségtelen, amióta RAMSTEDT (Einführung in die altaische Sprachwissenschaft II, 131—2) kimutatta, hogy a csuvas -sa, -za altáji eredetű.17 b) A -sa képzős határozói igenóvre a komiból igen kevés adat állt, rendelkezésünkre. WIEDEMANN (Gr.2 62) egyetlen ilyen deverbális -sa végű alakot idéz: ; huilysa 'liegend, in liegender Stellung' (kuilyny 'liegen'). (Ugyanígy WIEDE- Í MÁNK szótárában, 124.1.). ! UOTILA is megállapítja (Kons. 174), hogy ,,im Syrj. sind nur Überreste vörhanden"; a WIEDEMANN említette kuilysa alakon kívül még csak egyet 15 WChr. 2 163: 'seiend' téves 'reisend' helyett. . 16 Vö. MSFOu. CII, 685: „éotisai = éotisa, npH necHe -sai". 17 A fent említett pozsa ula 'fő, fői' szerkezethez vö. VotjSz. 103, ahol MUNKÁCSI az ul- 'élni, lakni, lenni, létezni' igéről megjegyzi, hogy ,,-sa végű gerundiummal kapcsolva segédige gyanánt szerepel, amidőn egyszersmind a vele szerkesztett ige cselekvésének folytonosságát, vagy szokott voltát jelzi", pl. . . .bezzá vull'asa yla-der '[a fekete fajd] farkát forgatja (szereti, szokta forgatni: noBOpammaeT)'. Vö. kaz. tat. kötöb tor- 'vára- ( kőzni (várva állni)', tinnab tor- 'hallgatózni (hallgatva állani)' (BÁLINT G. III, 135; tor- j 'állni, élni, lakni'), bula toramin 'én létezem' (uo. 63); kürá toryan 'látszó, látható' (uo. II, 119), aéab bula 'meg lehet enni' (uo. II, 167). BEKÉ (KSZ. XV, 70) egy idevágó csuvas példát is említ: éinzéríi iítéze teraéés 'az emberek hallgatják' (MÉSZ., CsuvNpk. II, 420), de ezt is a fönt tárgyalt „összetett igék" közé sorolja. — Ugyanilyen igenévi szerkezetet ismer az északi-osztják is. SABKADI NAGY (NyK. XLII, 467) ilyen példákat említ: a) toyodinman jétsds 'megmosdott' (PÁPAY, Nyelvt. 12); ez a szerkezet a fent említett „összetett" igéknek felel meg; b) a másik csoportba tartoznak a következők: nvmdsman ölá 'gondold meg' (uo. 39); oysar sidáman óla 'róka, csöndbe légy' (uo. 104); selta nvrj XÖriman óla 'aztán rettegj' (uo. 157); Un %anbmman oládi 'lebukva legyetek' (uo. 154) stb. Vö. a déli-osztjákban: a) Unna veimen tüájet 'von ihnen genommen, wurden sie weggebracht' (PATK. II. 160) (azaz 'általuk elvitettek') b) untped-lma tuet-peía it pétlimen ütt 'die Schwiegermutter wurde (praes.) auf ihn sehr erzürnt' (uo. 120). (L. PATK.—FTJCHS 222, 224.) L. még a hasonló lapp és finn szerkezeteket: HALÁSZ, ÚF. III, 63, BUDENZ,. FNy.2 131, SETALÁ, Laus.*1 112 stb.
