Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)

Tanulmányok - Fokos Dávid: A permi nyelvek határozói igeneveiről 275

A PEEMI NYELVEK HATÁROZÓI KiENKVElRŐL 309 ban így van, világosan látható az -igenid végződésű alakokból. Az instrumentális szemólyragos végződése tudvalevőleg -nam, -nad stb.; az -igenid tehát azt jelenti, hogy a nyelvérzék egységnek érzi az -igen végződést. Ezek az alakok tehát igazi határozói igenevek. L. még feljebb a 282. lapon. c) Nevezetesek a letkai -igin végződések és a luzai -igin (igen mellett). Ugyancsak inessivusi alakot láttunk a zuzdini nyelvjárásban és a többesszámi -igjasin végződósben. Az inessivus alapulhatna persze az igenév főnévi szerepén: t'sáitas laktigjn 'jövésben [levőnek] gondolja', lehetne arra is. gondolni, hogy a személyragos -igám stb. alakokból nem illativust, henem inessivust következtettek ki, de a legegyszerűbb és legtermészetesebb magyarázat mégis az, hogy itt ugyanolyan inessivussal van dolgunk, mint a V. Le. Vm. misten, Pr. -misten melletti Le. -mistin alakban (1. fent a 286! lapon), vagy a V. vomen melletti V. Ud. vomin 'quer über' esetében (1. W.-UOT. 346, FUF. XVIII, 211), vagy az alsóvicsegdai jonain erősen' (ZSz. 60, 82) határozószóban. • Az -igin, -igin végű alakok tehát éppúgy határozói igenevek, mint az -igen végűek. d) A komi *-ige, -igám, -igád stb., valamint a permják -(i)ke, -(i)ki végződés is igetőhöz csatlakozó egységes ,,gerundiális" végződés, és így ezek az igenóvi alakok (vö. pismete [acc] gizigad) is határozói igenevek, ahogyan GENETZ is, ROGOV is joggal ,,Verbaladverb"-nek, ill. «/teenpHqacTne»-nek fogja fel őket. 13. Fent három olyan határozói igenévnek tekintett alakot láttunk, melynek mássalhangzó-eleme s; a három igenév a) az udm. -sa, b) a komi -sa •és c). a komi -sen végű igenév. a) Az udm. -sa (-isa, -isa, K. -esa, a szamarai nyelvjárásban: -za, -eza; AMIN.: -sa, -ysa, -ősa; -al képzős igéknél -asa) vé%ű határozói igenév (1. WIED. Gr.2

62—3, 178—9;

AMIN. 42; MEDV. 440; KLEMM 248, 255, 263, 265, 271; JEMECJ. 102—3; WGhrest.2

163;

MSFOu. CII, 656) a legsűrűbben használt, a magy. -va, -ve és -ván, -vén képzős határozói igenévnek megfelelő udmurt igenév. Használatos állapot-, mód-, időhatározói funkcióban és úgynevezett összetett igéknél (amikor a gerundium segédigével kapcsolatos és a befejezett cselekvés kifejezésére szolgál). Példák: kőrdzasa őréi 'laulaen kuljin o.hi' (AMIN. 42). őzöd ul ősa 'váhán e 1 e 11 y á' (uo.). G. b er di sa k iv'd' z asa giri Veinend und s i n g e n d pflügte ich' (WSpr. I, 114). J. özit k il'I i s a nos veram 'n a c h d e m s i e eine Weile gelegen h a 11 e, sagte sie'é(uo.

II, 89). MU. tuz kema. b ör d i s a kuwem 'er starb, nachdem er sehr lange geweint h a 11 e' (uo. 79). J. doraz öt'sa vozmatem 'er 1 u cl i h n zu sich und zeigte es ihm' (uo. 99). MU. v i t'i s a uuiE viwem 'er soll gewartet habén' (tkp. 'várva volt') (uo. 56). J; p e g dz i s a koskem 'er floh davon' (tkp. 'elfutva elment') (uo. 84). MU. d z u a s a bitmoz 'es geht in Flammen unter' ('égve véget ér') (WChr.2 (163). ogez ne-no-ku-no dugdlták biraktam vuán p & z s a ul a, ogez j& p o ztisa ula 'az egyik [katlan] soha meg nem szűnve forró vízzel fő, másika jeget főz' (tkp. 'vízzel főve van', 'jeget főzve van') (VNpk. 72). dirtisa lidldze 'qHTaeT Toponncb', serekjasa vette 'XOAHT C M e n c b' (PEREV.1

444).

kuspazi veraskisa, serekjasa, arasjos ludis berto "'az aratók egymás közt beszélgetve, nevetgélve térnek vissza a szántóföldről' (KONY. 47). — Szám. vedza med kuloz\ 'er mögé stürzen und verrecken (tkp. 1 e f e k ü d v e haljon meg)!' (MSFOu. CII, 428). tfetsken