Nyelvtudományi Közlemények 60. kötet (1958)
Tanulmányok - Haltsonen, Sulo: Reguly Antal vót gyűjtése 1841-ből 269
Reguly Antal vót gyűjtése 1841-ből Mielőtt ismertetném a vótokra vonatkozó nemrég „megtalált" kéziratot, hadd idézzem a következő mondatot: gyakran a véletlen ajándékozza meg a tudományt új anyaggal. így történt most is. Az említett érdekes kéziratot a Magyar Tudományos Akadémia kézirattárában őrizték Budapesten, s tudomásom szerint a finn tudósoknak nem volt módjukban azt tanulmányozni. így VAIN.Ö SALMINEN (1880—1947), a vót énekek kiadója ós kutatója, 1928-ban a Suomen Kansan Vanhat Runot IV. kötetének, benne a vót runóknak a megjelenésekor, úgy nyilatkozott, hogy nem volt alkalma tanulmányozni REGULY gyűjtését. Mivel azonban tudtunk arról, hogy REGULY gyűjtött népdalokat a vótok között, természetes volt, hogy vizsgálódásunk érdeklődve fordult ebbe az irányba. 1932-ben egy ötletem támadt. LÖNNROT életrajzírójának, AARNE AisrTTiLÁnak fáradozása folytán REGULY terjedelmes útinaplója (1839—41) Finnországba került ós egy gépírásos másolat készült róla. Ez a napló REGULY finnországi útja idején keletkezett ós bőségesen.tartalmaz néprajzi anyagot is. De REGULY vót énekei még ekkor sem kerültek napvilágra. Csak 1957 januárjában jutott tudomásomra, hogy a vót énekek kéziratát még mindig az eredeti helyen őrzik, ós az biztonságban volt a viharos idők zűrzavarában is. A kézirat fáradságos kereséséért ós „szerencsés megtalálásáért" nagy köszönettel tartozom KOROMPAY BERTALANnak. REGULY ANTAL magyar nyelvész (1819—1858) 1839 novemberétől 1841 május végéig tartózkodott Finnországban. KAARLE AKSEL GOTTLUND közléséből1 kiderül, hegy REGULY Vaasából eltávozva 1841 újév napján jelen volt Wolmar Storbjörn Schildt esküvőjón Sj^smá-ben és onnan január közepén utazott Helsinkibe. REGULY május végén ért Tallinba, hogy megismerkedjék az észt nyelvrokonokkal. Egy ideig Tartuban tartózkodott, ahonnan VI. 2-án levelet írt szüleinek, majd Narván és Jaamán keresztül országúton jutott el Oroszország akkori fővárosába. Útközben REGULY betért Kattila finn-vót községbe. Ezt valószínűleg GOTTLUND biztatására tette, mert az utóbbit igen érdekelte a vótok élete ós éppen Kattila környékén lakott ez a rokonnép. GOTTLUND megemlített© az Otava 1832-ben megjelent II. részében (206), hogy egyik egyetemi hallgatókorabeli barátja, J. Groundstroem, papként működött a kattilai evangélikus finnek között. GOTTLUND kért is tőle adatokat a vótokról, de nem kapott. Nyilvánvalóan GOTTLUND érdeklődése játszott közre abban, hogy REGULY, útját megszakítva, meg akart ismerkedni a votokkal, ezzel a kis 1 Borgá Tidning 1841. évf. 49. sz. 1*
