Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
SZAMOJÉD JELZŐS SZERKEZETEK 65 F öld rajzi nevekre kevés adatunk van, de ebből a kevés adatból is megállapítható, hogy a földrajzi név jelzője a földrajzi fogalom nevének (vö. SIMONYI i. m. 40. KERTÉSZ i. m. 34—7; SEBESTYÉN i. m. 30—1): (CASTR.) ni er u j ahan gaeuhana 'am Ufer des Weidenflusses' (150); tarem njuorokutadi'eh jihej köji nje uari üödjanda taeurabtádi eh 'wáhrend sie so nachjagen, auf den Jihej Landrücken zur áussersten [Renntierjagd-] Batterie jagten sie ihn' (202); (LEHT) O. n é r ü jcnyakköntD marrafinnv rhirjt) 'er geht den Strandsand des Weiden-Fhisses entlang' (170); tarem" %ae" na" jáderitayaniv tasü ja pjmallan' tussá fiái yjcimml"3 'so mit dem Gewitter wandernd an den Oberlauf des T&s-Flusses liess er sich mit Feuer herab' (31); sámftv" tö 'i.-See' (519); jár" sál'l'e '/.-Landzunge' (i. h.); Oksz. % a éréi" ja $ vjtn m n^m^ufifiio"3 'in den Ob-Fluss gingen wir' (559); BZ. aniJAáfifieitaft jwni)r érkkv j á %a m"3 'wiederum galoppierte ich über den Buchtverzweigungsfluss' (283). Számos adat szerint a szamojédban jelzőül állhat a puszta anyagnév, amelynek külön jelzője is lehet. A számnévi jelző elválaszthatja az anyagnóvi jelzőt jelzett szavától (vö. SIMONYI i. m. 33—4; KERTÉSZ i. m. 43 — 56; SEBESTYÉN i. m. 31—5; BEKÉ: NyK. LVI, 278—282). Igen gyakori a 'vas' jelentésű szónak anyagnévi jelzőként való használata: (CASTR.) jé s e ti e fi ja jied jutngahajuda 'mit Eisennágeln gegen die Erde schlug er sie fest' (152); jiesi mead am gonaeua'ah 'das Eisenzelt wir fanden' (303); (LEHT.) P. jésse pufvjá 'der eiserne (grosse) Hecht' (197); sifi j éss e%ar fi 'sieben eiserne Lárchen' (198); Oksz. jésse iwryannio ladafifiénmd m^edv 'mit der eisernen Freibstange wollte ihn schlagen' (263). A következő példában a 'vas' jelentésű szóhoz -kko demin. képző járul: jéssekko safifiamDr n taB r "nanD r v, jéssekkopifi'fildv ta~B r,, nanv r 'D, jéssekko ö Br a ő w taBr "nanD r v síit® m^er]G r üm" 3, seine eiserne Mütze wenn er gibt, seine eisernen Stiefel wenn er gibt, seine eisernen Fáustlinge wenn er gibt, nehme ich dich' (271 — 2); Maik. tussexannattn fiiésédn fi í j j 9 n tajjdü rjaémaj 'in seiner Tasche war Eisendraht' (133). — A kamaszban — szótári adatok szerint — a 'vas' jelentésű szó csak képzős alakban fordul elő jelzői használatban. A -i, illetőleg a -ka képző specializáló jelentésű demin. képzőnek fogható fel: (DONN.) bázái búi 'eisenhaltiges Wasser'. bázaká-bw, bázáyv-bw id., vö. bázá, fiázá 'Eisen' (vö. lentebb 71, 73. 1.). Érdekesek a nyenyecben az 'ezüst' jelentésű szóval alakult szerkezetek: (CASTR.) njanaej tiemvko 'Silbernes Stiefelband' [személynév] (149); (LEHT.) P. nennal %ij jár amor énn'D mseitar? 'wozu verwendest du deinen silber -nen Napf (131); Oksz. nennaei um,Br ajjá 'Silberner Fingerhut' [személynév] (254); nennaei l rí n é r\ Gr a m" pajje"ádv 'Silberbogen erreichte er' (263); A nyenyec 'ezüst' jelentésű szónak a 'wirklich' jelentésű szóval való összefüggésére CASTRÉN szótára is utal. A jelentésfejlődést megmagyarázzák a következő adatok: (CASTR.) panits illna njanaej jéseda adimeáh 'unter ihren Kleidern hervor Silber [igazi vas] kam zum Vorschein' (142); (LEHT.) Arch. jésse rjün^t'sáxaő n e n n a i jésse nim" nékkaikkajjáőv 'hinter der eisernen Zeltstange den silbernen [igazi vas] Gürtel gern ergriff er' (173). Az 'ezüst' jelentésű njanaej stb. szó eredeti jelentése 'wirklich, echt' volt. (vö. CASTRÉÜST, Deutsch-sam. Wb.); a szó eredetileg jelzője volt a 'vas' szónak, s tapadással nyerte 'ezüst' jelentését.17 Maga a jiese szó is előfordul 'ezüst' jelentésben: 17 Vö. chti (KARJ.—Toiv.) V. idm uvx 'Silber' [jó vas; jó fém']. 5 Nyelvtudományi Közlemények LIX.
