Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46

66 N. SEBESTYÉN IRÉN (CASTR.) laonpadanda j i e s e d a há~mi0

ih, jiesenda illna

noj málitseada aőimeáh 'nach dem Schütteln fiel Silber herab, unter dem Silber hervor ihr Tuchrock kam zum Vorschein' (142). Érdekes CASTRÉN német—szamojéd szótárában a nyenyec 'Stahl' jelentésű szó is, amelyet a 'vas' jelentésű szóval alakult összetételnek tekinthetünk: sljésea, sljése' 'Stahl'. A szó LEHTISALO szövegeiben is előfordul: O. t'Hkkl éid!é %ardv si-jeséé torjáé filnaljáxa"3

'jené zwei Messer begannen als stáhlerne Flügel zu flattern' (25).18 Más fémnevek ('arany', 'réz') is előfordulnak anyagnévi jelzőként: (LEHT.) 0. tüő® síb'imjsé'i s öl ott ái n üJH i'" t!?éfí%a(5(3v ma 'dann bei Ankunft im siebenten goldenen Himmel sagte er' (19); Maik. numkl slmnv Xl A1

ni r a p Pl o

íc k u ríeptvrjrjv 'von dem Sternloch hángt ein goldener Kasten herab' (141), 0. éifim" xü^ottD nárafio- jed r\amUat panmi 'ein Kupfertopf mit sieben Henkeln war voll von Fleisch' (170); BZ. n a -ráfion pé nb z er m" man t'iauirjáfi 'die Zaubertrommel aus Kupfer nahm ich hervor' (333). 'Kő, fa' és más anyag-nevekkel változatos jelzős szerkezetek alakulnak: (CASTR.) p a e s e a d m tahaptáda 'den Steinhügel zerbrach er' (221); (LEHT.) O. maii niü jélrjüé ft á r s á ő áí m" éértta'xáőm,,JI

!

'wenn ich doch an.Stelle des Knaben einen hölzernen Sjaadai mache!' (9); xő

jár/ka t'sénlv

'seinen birkenen Schüttelstab' (439); xu

$

sa

fi

a

i nennsts"

n é rw sérjannom" ééritajje '[dann] mögé jeder Mann ein Weidenfloss machen' (14);19

0ksz.

sicÜe turjor

ös" torja' t§-annokkönnn 'die zwei Tungusen kamen mit ihrem Rindenboot' (75); BZ. öpt^smr^mBr

as s§séeptso

s a fi jü a m r>r

v

miiifeBt'erjáőv 'immer weiter laufend, ihre Mütze aus Vielfrassfell warf sie weg' (310); Arch. Xárjtsonta' nád x °~ Br

v

mdíjsemtn n öl t a ni séítamtv n^kkalrjüőv 'von der Seite seiner Kopfunterlage seine Malitsa aus Feli mit einem tuchenen langen Oberrock ergriff er' (173) stb., stb. Gyér adatok szerint a mennyiséget, mértéket jelölő főnév a szamojédságban is jelzője annak a szónak, amelyre vonatkozik (vö. SIMONYI i. m. 36—8; KERTÉSZ i. m. 57—65; SEBESTYÉN i. m. 35—43; FOKOS: NyK. LVI, 13—32). (GASTR.) side rjumbija lata 'ein zwei Finger [dickes] Brett': nahar t'iwie pea 'ein drei Klafter [hoherj Baum'; side-po nu 'ein zweijáhriger Sobn'; nahar-po ty 'ein dreijáhriges Renntier' (Wb. Anh. 373); (LEHT.) O. n a X& r p^p ö j 111é fii n aj s ekkl r\drr\ a é xa

?J

e

er

wurde

so gross 18 A

'Stahl' jelentésű nyenyec összetétel első tagját a következő finnugor szóval egyeztetem : md. (PAAS., Chrest.) E. sija, M. éije- 'Silber', mri (WICHM., Chrest.) KH., U. si, M. si% 'Silber', (PAAS. — SIBO) sij id. A szókezdő hangok *á- folytatói. A szóközépi -*i- ebben a szóban a nyenyecben éppen úgy elveszett, mint.pl. az 'Eiter' jelentésű uráli szó nyenyec megfelelőjében (vö. PAASONEN, Beitr. 201—2; LEHTISALO : FUF. XXI, 34 ; md. i-nek az 'Eiter' jelentésű szóban is nyenyec l felel meg). A szóban forgó nyenyec összetétel eredeti jelentése 'fehér (fényes, tiszta) vas (fém)' lehetett. Ilyen típusú összetétel a magyar ezüst szó, amelynek eredeti jelentése 'fehér vas (fém)' s az ezüst egyik neve a chantiban : (KARJ. — TOIV.) Kaz. seluo%, O. sélo/, amelynek tulajdonképpeni jelentése 'tiszta (finom) vas (fém)' (vö. TOIVONEN : FUF. XX, 59). Ami az ezüst mordvin-mari nevét illeti, az éppen úgy jelzős szerkezetből válhatott ki, és tapadással nyerhette mai jelentését, mint az ezüst nyenyec njanaej stb. neve és mint a réz nyenyec úa,rawa neve (1. alább 89. 1.). is A 'Floss' jelentésű szó összetétel, vö. nyeny. (LEHT.) P. se, Kisz. sé, Nj. síé' 'Floss' ; kam. (DONN.) SÓ, SÖ 'Floss aus zwei zusammengebundenen Baumstámmen, beim Fischfang auf den Seen des Sajanischen Gebirges verwendet, Floss im allgemeinen' és nyeny. (CASTR.) r\ano 'Boot, Fahrzeug' (vö. LEHTISALO : FUF. XXIX, 117).