Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46

56 N. SEBESTYÉN IRÉN egy puri gyermekmese első mondata szintén ilyen típusú kifejezés: O. noppöíH %asaj5fio c

[es ist]

nur ein Mann' (25); Maik. sit'édy niééédv 'zwei Mánner' (79); P. jár)Jcöi ninne n a %a f'í d annv 'auf dem Landrücken [sind] nur drei Fussgánger' (80). Meg kell jegyeznem, hogy uráli szempontból semmi meglepő nincs abban, hogy egy számnév alanyul állhat. HAKULINEN (SKRK. I, 66—67) megállapítása szerint a számnevek eredetileg bizonyos csoportok jelölésére szolgáló főnevek voltak, s csak hosszú fejlődéssel váltak meghatározott mennyiséget kifejező szavakká. A finnben még ma is vannak nyomai a számnevek főnévi eredetének. A számnévi jelző (az 'egy' és a 'millió' jelentésű számnév kivételével, 1. HAKULINEN i. m. II. 236) még ma is, a jelző és a jelzett szó megegyeztetésének teljes kifejlődése után is, sg. nominativusi alakban áll, ha a sg. partitivusi alakban megjelenő jelzett szó alanya vagy tárgya a mondatnak (tehát úgy viselkedik, mint a főnévi eredetű ún. ragozhatatlan melléknévi jelző): kaksi kalaa 'két hal; két halat', kymmenen miestá 'tíz ember; tíz embert'.10 A többi esetben a számnévi jelző éppen úgy felveszi az esetragokat, mint a melléknévi jelző: kahden kalan (sg. gen.), kahdet haat 'két lakodalom' (plur. nom. és acc.) kymmenelle miehelle (sg. állat.). A számnevek főnévi eredetét bizonyítja az is, hogy egyes finn számnevek főnévként használatosak a mai nyelvben is: vuosikymmen 'évtized' (tkp. év-tíz), vuosisata 'évszázad' (tkp. év-száz),11

diai.

markkakymmenen 'tíz márka' (tkp. márka-tíz). Ezek az összetételek éppen olyan főnévi mértékjelzős kifejezések a finnben, mint pl. leipapala 'kenyérdarab', voi-kilo '[egy] kiló vaj' (tkp. vaj-kiló). 12

A

kymmenen miestá kifejezés teljesen egyenlő értékű egy ilyen mértékjelzős kifejezéssel: pala leipaá '[egy] darab kenyér'. . Visszatérve most már a nyenyec side atsekíh 'kettő fiú' típusú számnévi alanyt tartalmazó nominális mondatokra, amelyek szórványosan főleg énekek, mondák első mondataként fordulnak elő (tehát bizonyos fokig sztereotip kifejezéseknek tekinthetők), meg kell állapítanunk, hogy az ilyen típusú mondatok mellett olyan hasonló szerkezetek is vannak, amelyekben a létige, valamint a tanát- 'megvan, létezik' ige jelenik meg állítmányul: (LEHT.) Oke'z. side has áefífií 'zwei Brüder ware^ es' (352); éiíe mlatjanhá 'es sind zwei Zelte' (268); 0. nőn" %asafifiv tannififti 'es war ein Mann' (34) stb. Bizonyos, hogy az előbbi csoport mondatai (számnévi alany + nominális állítmány) ősibb réteget képviselnek az állítmányul megjelenő létigét és a tanná igét tartalmazó mondatcsoporttal szemben, mondhatnók úgy is, hogy a létige és a tanná ige későbbi fejlődés folyamán került bele a számnévi alanyt és a nominális állítmányt tartalmazó kéttagú mondatba, s a fejlődés eredményeként a TJCB" xasapfiv 'egy férfi' nominális mondat állítmányából jelzett szó, a számnévi alanyból pedig számnévi jelző vált: az alany-állítmányi viszonyból nyelvi adatokkal igazolhatóan jelző-jelzett szói viszony fejlődött. Néhány adat alapján arra következtethetünk, hogy jelzős szerkezet két formailag mellérendelt, de tartalmilag függő viszonyban levő mondat szintézise 10 HAKTJLINEN

i. h. — NIELSEN, Lserebok I. § 102. alapján — hivatkozik a lapp számneveknek a finn számnevekével egyező használatára. 11 A

németben is Jahrhundert, Jahriausend. 12 Ilyen kifejezések

a magyarban is vannak: gyufaszál, rózsaszál, kenyérdarab stb., és. a lapp szövegekben is előfordulnak, pl. IpS. (DONNER — HALÁSZ) vuóitas-tuftno súongomiedain, tarve-tw&no súongo -saruin . . . 'egy hordó zsír (tkp. zsír-hordó) leánykérő mézül, egy hordó szurok (tkp. szurok-hordó) leánykérő italul . . .' (NyK. XVI, 105).