Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46

SZAMOJÉD JELZŐS SZERKEZETEK 57 útján is keletkezhetett: (CASTR.) %eam kamalVeh saeu hamalfeh 'Blutstropfen beginnen zu fallen' [vér esett, csepp (tkp. szem) esett] (281 );13

njára vuajeras pou vajeras 'nach drei, nach Jahren' [három múlt el, év múlt el] (287); (LEHT.) O. féikká'ntv töíikkv %ámmi" sirreőv %ámml'y 'hierauf schneite es dünn' [akkor ritka esett, hava esett] (445); m^édarkkannt) tannerjGr

úsi jirikkomi" tannlr\Gr

us

i

'der Hinkinde sollte sein, mein Grossvater sollte sein' (542); OD. fóéitam" xada^Py' timjGadvfifiv"3

'vier töteten wir, Renntiere erschlugen wir' (189); BZ. jaUenJeptv jáíl'e slfi fiáttortjam" %an fialtornam"3

'am morgigen Tagé sieben versprach ich, Blutopfer versprach ich' (284); Arch. iáitarkka' r\á\fi\, yahtv naifii 'sein Schleitten ist ziemlich breit gewesen' [széleske volt, szánja volt] (434). Ilyen kapcsolatokból fejlődhettek ki a 'vércsepp', 'sánta nagyapám', 'három év' típusú mai jelzős szerkezetek. Az ilyen típusú mellérendelt mondatok szerkezete szoros összefüggést mutat azzal a rendkívül fontos szamojéd mondattani sajátsággal, amelyről A. SCHIEFNER CASTRÉN grammatikájához írt előszavában a következőket állapította meg: „Von den übrigen syntaktischen Eigenthümlichkeiten hebe ich die hervor, dass wenn mehrere Subjekte ein und dasselbe Praedicat habén, dies bei jedem derselben wiederholt werden muss; z. B. niseau has, nebeau has, nau has 'mein Vater, meine Mutter, mein Brúder starben'; das Ostjak-Samojedische jedoch, wo sich die Gonjunction ai für 'und' geltend gemacht hat, finden wir kanan ai ata ökeréeak küsag 'der Hund und das Rennthier starben beidé'; doch findet sich auch in diesem Dialekt: tuvkau nor mue', harm nor mue' 'nimm nicht meinBeil, nimm nicht mein Messer' (XXI.). RAVILA kiegészítő adatokat közölt e fontos megállapítás igazolására CASTRÉN nyenyec és szelkup énekeiből (i. m. 35). A teljesség kedvéért LEHTISALO nyenyec szövegeiből is idézek adatokat: O. sámán ján^sármik" nckk® rjae.fi fii"3, sámán nüun^sármik" rjökkvrjáefifiV"3

, sámán jiőarj kaíle" rjökkv rjáe^fil"

3

'allerlei Tiere der Erde gab es viel, allerlei Vögel des Himmels waren viele, allerlei Fische des Wassers waren viele' (15); P. né~Br

édv járjG

r

u, niüdé jár)G

r

u, nedv jáf]G

r

u, fienhekkobn tanná járjGr

u, t§dv jáno

r

u

'er hat keine Mutter, keinen Sohn, kein Weib, keinen Hund da, kein Renntier' [anyja nincs, fia nincs stb.] (78); Oksz. iÍBr

adv jár\G

r

u, sínd'e

j;

jfu

'er hat weder Boden noch Deckel' (593); máőő" nőmiánn'D xarfiljannefifiV'3

, ^öijannefifil"

3

'an der Türseite der Zelt^ waren Lárchen, waren Birken' (252); slrr^kko^BT

arkkd ís^p nisseőp^darínefifié, néfi'e~őp^dannet

fie

'WeisserRenntierpelz [személynév] hat Vater,hat Mutter' (275); Maik. nieúejjui tajjdp mierjpr), nápajjui tajjdp mUrjrj,

D,niéssejjui tajjdp mferjfjv, nijokkcjjui tajjdp mürjrj'D 'die Mutter ist vorhanden, das Weib des álteren Bruders ist vorhanden, der Vater ist vorhanden, der áltere Brúder ist vorhanden' (101) stb., stb. Hasonló szerkezettel, az állítmány megismétlésével, tehát két vagy több külön mondattal fejezi ki a nyenyec-szamojéd a két- vagy többtagú tárgyat is, ha az egy és ugyanazon állítmányhoz való viszony kifejezője. (CASTR.) nisjemda Mdauah, njevemda hadaua'ah 'deinen Vater erschlugen wn% deine Mutter erschlugen wir' (272); (LEHT.) O. puyütsáfi serfii, nártsusa fi fiam" ser fii 'mein Mütterchen zog sich an, die Moosmütze doch setzte sie auf (514); Oksz. xarfiö^Br

ar(fe~, %ö^B

r

ardé

'[er] fállté Lárchen, [er] fállté Birken' (253); %arfiő amar

e maitSrjeb,

%ö amGr

é maitőrjeő

? 'warum fálltest du 13 A manysiban is:

(MŰNK.—SZIL.) kélp-sám 'csepp-vér ; Tropfen' Blut' [vérszem], vö. még rakw-sam 'esőszem ; ítegentropfen'. — A régi magyarban is előfordul a vérszem összetétel 'vércsepp' jelentésben : (CzF.) Miként földön elfolyó vérszeme k.