Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
SZAMOJÉD JELZŐS SZERKEZETEK 51 PROKOFJEV Mmutatta, hogy a névszók igei ragozása a szelkupban is megvan: sg. 1. mat lözar\ 'ich bin ein Geist' 2. tat lözanüi 'du bist ein Geist';, dual. 1. me lözimlj 'wir (zwei) sind Geister', 2. ti lözlllj 'ihr (zwei) seid Geister'; pl.: 1. me lözimlt 'wir (viele) sind Geister', 2. te lözllit 'ihr (viele) seid Geister' (lözi 'Geist (Mythol.)'; sg. 1. mat natar\av] 'ich bin ein Mádchen', 2. tat nátárjanni 'du bist ein Mádchen'; dual. 1. ml nütarjimij 'wir (zwei) sind Mádchen', te natarfilij 'ihr (zwei) seid Mádchen'; pl. 1. mé natarjimit 'wir (viele) sind Mádchen, 2. te nátarjilit 'ihr (viele) seid Mádchen' (natak 'Mádchen') (UngJb. XI, 293 - 4) .5 A nyenyecből arra is van adat, hogy kivételesen egy nomen caritivum felveszi a -/?/%„ igenévképzőt, ; és így verbum finitum funciót tölt be: (LEHT.) O. rjöB" %áUemmi" xüefísefifil 'einer rn^iner Fische war unpaarig' [egy halam féltelen-volt] (106); P. ma" jérfisefifii 'das Zeit war herrenlos' [sátor gazdátlan-volt] (63). CASTRÉN -nyenyec szövegeiben az egyik énekben az enklitikus -raha szóval való összetétel mellett is megtaláljuk az igei személyragot: hadd wuomdarahan 'du bist scheinbar einem Schlechten áhnlich' (266). LEHTISALO szövegeiben egy erdei, kiszeljovszkajai nyelvjárásból való adat szerint az enklitikus töraha ~ tölaha szóval való összetételhez sg. 1. sz. igei személyrag járul: maii ja%annaj @terfítör%at suttör %at 'in meinem Lande doch bin ich wie ein Richter, wie ein Herr' (590). — Egy hősénekből való adatban a 'viel' jelentésű határozatlan számnévhez a múlt idő jele járul: (CASTR.) jam bongana haroana ökats 'auf dem Wege Wollende (Freier) waren viele' (235). Egy okszinói adatban a 'sieben' jelentésű számnévhez pl. 1. sz. igei szemólyrag és a múlt idő jele járul: (LEHT.) maríné^ t'si"ip/3öt'é 'wir waren sieben' (553). A nyenyecben a kérdő, illetőleg határozói névmás is felveheti az igei személyragokat: (CASTR.) hurkkan amgaen? 'was für einer, wer bist du?' [milyen-vagy, ki-vagy?] (86, vö. 89); (LEHT.) Oksz. púder %i(3en? 'wer bist du?' [te ki-vagy?] (295); x0en áe,B r at? 'wer bist du? '[ki-vagy levésed?] (296); Kan. nöt'sko jirjgnei amyés tart'sén? 'Junger Vielfrass, warum bist du solch einer?' [Ifjú Rozsomák, miért olyan-vágy?](248).6 A magyar népnyelvi És az és 'der Regen regnet' mondatban az és szó' főnévként és igeként használatos, az alany tehát azonos az állítmánnyal (vö. GOMBOCZ: UngJb. X, 9). DONNER kamasz szövegeiben a magyar vízszó megfelelője ugyanabban a mondatban főnévi és igei funkciót tölt be: man uiuinw iiAgdnde j3 w j3whjie bul'em 'ich trinke unter meinem Fuss Wasser trinkend' [én lábnál alatta víz íva iszom] (91). A magyar fa szó megfelelője is előfordul egy és ugyanazon mondatban főnévi és igei szerepben: személyben személy rag nélkül megjelenő névszói állítmány egyre inkább átengedi helyét az igei állítmánynak és a névszó + létige kapcsolatnak (1. FOKOS-FUCHS ismertetését a Szovjetszkoje Finnougrovedenyije c. műről, Acta Linguist. Iíung. II, 243). 5 A mordvin és a szamojéd nyelvek e nyelvi sajátsága között nincs okunk genetikus összefüggést keresni. 6 Kivételesen a manysiban is előfordul a kérdő névmás igei ragozása : (KANN.) FL. póriymafis, kérmpűliy, passápüliy, ti' maniytafie, ti' rn ah n ar a (i s 'es wurde auf' ihn losgesprungen, wie ein Stück von einer jVtutze, wie ein Stück von einem Fausthandschuh wird er nun zerrissen, was nun auch mit ihm gemacht wird' (Wog. Volksdichtung I, 74). A maiínarape alakot i. m. 397 lapján LiiMOLÁnak egy jegyzete a következőképpen magyarázza: ,,Den Stamm des Werbes bildet das Interrogativ pronomen mannr'was'. Weitere Beispiele in TLw. 142 — 3 . . .". 5*
