Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)
Tanulmányok - N. Sebestyén Irén: Szamojéd jelzős szerkezetek 46
52 N. SEBESTYÉN IRÉN bosft jfájbaist3 'selbst [ging sie] Holz zu hacken' (90). A ba%std szóban az -std elem az inf. képzője. Az -i- elem nem denominális igeképző, hanem olyan képzőelem, amely a fa megfelelőjének nominális és igei alakjához egyaránt hozzájárulhat: rfiipi p'ai p'á ibi 'frisches Holz hackte sie' (i. h.). Érdekes a következő mondat is: dd g d té söbi dejnuke, pailajmdmbi 'darauf kam jenes Weib, ging Holz hauen' (tkp. 'holzhauend') (197).7 Ezek a szószerint lefordíthatatlan kamasz példák éreztetik azt az ősi nyelvi állapotot, amelyről RAVILA a következőket írja: ,,Uns ist der Unterschied zwischen den Substantiven, Adjektiven und Vérben so lebendig, dass wir uns gegenüber der Tatsache, zu der uns die vergleichende geschichtliche Forschung unbedingt führt, dass námlich zwischen diesen Gruppén ursprünglich kein Unterschied bestehen konnte, ziemlich hilflos fühlen" (FUF. XXVII, 119. Vö. még Johdatus 64—5). A névszók és az igék kategóriájának eredeti egybeesését vallja PAIS is (MNy. XLVI, 296—309), úgyszintén BÁRCZI is (Bevezetés a nyelvtudományba 73). A neutrális szavaknak szófajokká való elkülönülése a mondatban ment végbe. RAVILA megjegyezte, hogy ,,a differenciálódás részleteinek felderítése a nyelvtörténet legfontosabb feladatai közé tartozik" (Johd. 65).8 Az uráli alapnyelvben — mint RAVILA kifejtette — a névszók és az igék kategóriája minden formális megkülönböztető jel nélkül már elkülönült egymástól: „Wir habén eine überwáltigende Menge von Wörtern, wie hala, kivi, pun, usw., die in der uralischen Ursprache deutlich Namen von Gegenstánden waren und die sich nicht mehr von einem anderen verbalen oder nominalen Stamm herleiten lassen. Ebenso gross aber ist die Zahl der unzerlegbaren Wörter, wie juoksee, ui, tulee, menee, pesee usw., die ein Tun, eine Handlung bezeichnen und die ebenso nicht von anderen Wörtern abgeleitet werden können. Der Unterschied zwischen Nomina und Vérben war alsó vorhanden, aber er wurde nicht durch etwas Formales angegeben" (FUF. XXVII, 83. jegyz.). A két kategória, a nomen és a verbum kategóriája mellett ott volt az uráli alapnyelvben a nomen és a verbum differenciálódását megelőző nyelvi állapot korából származó örökségként a kettős funkciót teljesítő nomenverbumok, az egykori neutrális szók csoportja. Ez a csoport — a szamojéd, elsősorban a nyenyec adatok vallomása szerint — lényegesen jelentékenyebb volt, mint a mai uráli nyelvek nomen verbumainak csoportja. Az uráli nyelvek egynémelyikében, így a régi magyarban és a nyenyec szamojédban a mai nomen-verbumok mellett találunk szórványos adatokat, amelyek arra utalnak, hogy mai igetöveknek, igenévi, azaz névszói funkciója is lehetett. Nézetem szerint így foghatjuk fel a régi magyar Nemvagy, Mavagy, valamint a Neméi óvónevek vagy, illetőleg él tagját. Ezeket a régi magyar személyneveket PAIS (MNy. XVIII, 95—6) és KLEMM (MNy. XXII, 120) magyarázta. PAIS szerint „hogy a nem-vagy és ma-vagy kapcsolatokban a vagy-naik mi a szerepe, 7 Figyelmet érdemel JoKinak egy megjegyzése is : ,,An die Nominalkonjugation anderer samoj. Sprachen erinnert die Infinitivform in folgenden Sátzen : mdna iit helastf od. hHlázdtd od. hellazH 'nimm mich als Kamerád', wo an den Stamm des Substantivs (helé 'Kamerád') ursprünglich die Infinitivform des Verbs ,,sein" angefügt ist" (DONN. — JOKI § 64). A helásP stb. alakot felfoghatjuk úgy is, mint a bajstf alakot : az inf. képzője közvetlenül járult a valószínűleg *i képzőt is tartalmazó névszóhoz. 8 Differentioitumisen yksityiskohtainen selvittely on kielihistorian tarkeimpiá tehtáviá (Johd. 65).
