Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Tanulmányok - Loványi Gyula: A Magyar Nyelvészet 3

A MAGYAR NYELVÉSZET 23 a, mondatba sűríti a bíráló (V, 472): „Tehát-Otrokocsi redivivus lesz a magyar nyelvtudomány Bailagi M. úr által . . .". A nyelvfilozófiai irányzatot nálunk FOGAEASI JÁNOS és ERDÉLYI JÁNOS képviselte. Már korábban (II, 386) úgy vélekedett HUNFALVY, hogy „a történeti nyelvtudomány nélkül, a rokon nyelvek tudása és tanulása nélkül akarni bölcselkedni valamely nyelvről már nem egyéb hiú igyekezetnél". HUNFALVY (III, 112) szerint ERDÉLYI a nyelvművelést helytelenül a nyelvtudománnyal egynek tartja. Aztán így folytatja: ,,0 [Erdélyi] a magyar nyelv bölcseleti műveléséről beszélvén, annak művészies tárgyszerű alkalmazását érti: én a nyelvtények44 tudományos felfogását keresem". FoGARASinak a nyelvbölcseletről szóló akadémiai előadásával összefüggésben megjegyzi HUNFALVY (IV, 380—81): ,, . . . ha nyelvbölcseletet akarunk űzni, képzelhető-e az . . . teljesebb és részletesebb egybehasonlítás előtt vagy nélkül . . . ?• Fogarasi úr azt látszik hinni, sőt követelni, hogy igen . . . Már pedig ha a nyelvbölcselem egyéb akar lenni puszta nyelvelésnél: köteles kénytelen az altáji nyelvek tüneményeinek összességét s az azokban levő lényegest kikutatni, különben nem a nyelvek törvényeit, hanem saját képzelodéseit . . . adja ki nyelvtörvények gyanánt". CzuczoRnak szemére veti HUNFALVY (V, 181 — 2), hogy ,,a magyar nyelvet szembe teszi a világ valamennyi nyelvének; a magyarhoz, szerinte az amerikai nyelvek oly közel és távol állanak, mint a latin, mint a finn, mint a sinai . . . Czuczpr úr szerint a magyar nyelvvel másként áll a dolog, mint a világ többi nyelveivel ... Az egyes vizsgálók munkarészüket azon világos tudattal űzik, hogy az egészhez ijyen vagy olyan viszonyban állanak, s ezért kiegészítik egymást. Ezen az úton lett másutt a nyelvtudomány: ha valami a viiágon kívül eső csoda nem vagyunk, nálunk is csak azon az úton lehetne igazán nyelvtudomány. Hátha ilyen csoda vagyunk? E kérdésre méltó lesz felelni. De hogyan? Czuczor úr ezen munkájának beható tanulásával, mirői később fogunk számot adni." — Erre a számot adásra, nem tudni milyen okból, nem került sor. 11. A szabadságharc összeomlásának lelki kihatása két, ellentétes irányban nyilvánult meg. Egyesek a valóságot, az adott helyzetet nézték és azt vallották, hogy a magyarság sorsának jobbrafordulását csak kemény erőfeszítéssel, a minden téren való komoly munkával lehet kiküzdeni. Ezeknek szemléletét legméltóbban HUNFALVY PÁL Igaz arany bullája érzékelteti. Mások a kegyetlen valóság elől az ábrándok birodalmába menekültek. Rendkívüli tulajdonságokkal fölruházott ősöket födöztek föl, s Hittek benne, hogy a magyar és nyelve származásánál fogva minden más népnél és nyelvnél különb. Ezért a mostani állapotot nem tekintették tartósnak, hanem csak átmenetnek egy magától megváltozó új, szebb korszak felé. Nem meglepő, hogy ez a tan elég sok hívőre talált'. 44 Úgy látszik,

HUNFALVY használta először — 1856-ban — a nyelvtény kifejezést. Más helyütt is előfordul nála, pl. IV, 157 alatt. Korábbi adatra nem akadtam (vö. TOLNAI : Nyelvúj. 194, 202).