Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Ismertetések, szemle - Jókay Zoltán: Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára 222

222 ISMERTETÉSEK, SZEMLE VÍII. kötet. 1956. 1. FEKETE LAJOS: A siyaqat írástípus a török pénzügyigazgatásban (1—83). A címben megjelölt dolgozatában FEKETE LAJOS az oszmán-török pénzügyigazgatás sajátos írástípusáról, a siyaqat-írásról értekezik (az oszmán-törökben a költészetnek, a magánéletnek stb. külön írástípusa volt). A tanulmány a magyar nyelvészeti kutatás számára is jelentős. A siyáqat írással írt hódoltság korabeli török oklevelekben ugyanis magyar szavak (különösen hely- és személynevek) is gyakran előfordulnak. 2. LAKÓ GYÖRGY: Zsirai Miklósemlékezete (1892-1955) (293-8.1.). A szerző cikkében az 1955-ben elhunyt kiváló finnugor nyelvész, Zsirai Miklós tudományos munkásságát méltatja. IX. kötet. 1956. 1. EMIL PETBOVICI: A román fonémarendszer rövid vázl a t á (1-11). Hozzászólások (12-25). A szerző szerint a románban nincsenek diftongus-fonémák, mint korábban vélték hanem csupán magánhangzó- és mássalhangzó-fonémák. A régebben diftongusoknak tekintett hangok tulajdonképpen monoftongusok; az ún. „diftongusok" előtagjai a megelőző mássalhangzók járulékainak tekintendők. Ilyenek: vinerea, ejtés szerint: vinera 'péntek' (3. 1.), soare, ejtés szerint: s^are 'nap' (4. 1.). E szerint a románban a mássalhangzók hangszínének négy osztálya van: 1. semleges (p, b, m), 2. palatalizált (p', b', m ) y 3. labializált (p°, b°, m°), 4. palatalizált-labializált (p'°, b'°, m'°) mássalhangzók. A román magánhangzók labiális és illabiális hangokra tagolódnak. PETBOVICI úgy véli, hogy a román nyelv ezen fonéma-rendszere szláv, közelebbről keleti-bolgár hatásra alakult ki. 2. Vita a „Helyesírásunk időszerű kérdései" című tanulmánykötetről a Magyar Tudományos Akadémia Helyesírási Főbizottságában 1955. október 27-én: BENKŐ LORÁND elnöki megnyitója (91 —92), TEMESI MIHÁLY vitaindító előadása (92 —106), Hozzászólások (106 — 150). TEMESI MIHÁLY vitaindító előadásában a kötet tanulmányain végighaladva behatóan foglalkozott az azokban tárgyalt helyesírási problémákkal. Az előadást követő' vitában nyelvészeken kívül pedagógusok, geográfusok és más szakemberek is részt vettek. 3. Készülő leíró nyelvtanunk vitás kérdéseiről. TOMPA JÓZSEF vitaindító referátuma (303 — 15). Melléklet: A fokozás (316-24), Hozzászólások (324-83). TOMPA JÓZSEF vitaindító referátumában ismertette a munkaközösségnek a készülő leíró nyelvtan néhány vitás kérdésében kialakult mai álláspontját. A referátum a készülő leíró nyelvtan több fontos területére (a toldalékok, a nominális és a nomino-verbális állítmány, a jelentéstan, a szófajok, a szótövek, a szintagmák stb. tárgykörére) kiterjeszkedett. A 316 —24. lapon a készülő leíró nyelvtannak ,,A fokozás (comparatio)" című fejezetét olvashatjuk. TOMPA JÓZSEF gondolatébresztő referátumát számos értékes hozzászólás követte (324-83). RADANOVICS KÁROLY Emlékkönyv Pais Dezső hetvenedik születésnapjára írták tisztelői, barátai és tanítványai. Szerkesztette BÁRCZI GÉZA és BENKŐ LORÁND. Akadémiai Kiadó, Budapest 1956. 710 1. „Tágul a szabvány tér, szárnyal a csonka idő" — írja KERESZTURY DEZSŐ a tudós professzor ünneplésére szánt díszes kiállítású Emlékkönyv élére helyezett ékes disztichonaiban. Mély értelmet nyernek e sorok, ha elolvassuk BÁRCZI GÉZA magvas jellemzését PAIS DEZSŐ tudományos munkásságáról és egyéniségéről (9 — 22.1.), és ha csak futólag is áttekintjük eddig megjelent műveinek sorozatát MIKESY SÁNDOR gondos könyvészeti összeállításában (677—685. 1.). A fonetikától, hangtörténettől a stílustörténetig és az általános nyelvtudományig nincs nyelvészeti tudományunknak olyan területe és a finn-