Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Ismertetések, szemle - Jókay Zoltán–Radanovics Károly: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei 217

ISMERTETÉSEK, SZEMLE 221 :MANN az udmurt és a tatár alakok egyezésére csak utal; csupán RÁSÁNEN sorolja a mari szót a biztos tatár jövevényszavak közé. Ezek után meglepően hat BEKÉ hirtelen fordulattal bekövetkező kategorikus megállapítása: „Tehát szó sem lehet finnugor örökségről, csakis tatár jövevényszóval lehet dolgunk." (62. 1.) VI. kötet. 1954. HARMATTÁ JÁNOS: Egy finnugor nép az antik irodalmi hagyományban (341—351. 1.) HARMATTÁ vallatóra fogva az antik írók Kelet-Európára és Nyugat-Ázsiára vonatkozó tudósításait, az iráni ámádaka 'nyershúsevő' szóból származó 'AfjiáboxoQ névvel jelölt népet az obi-ugorokkal azonosítja, s lakóhelyüket az antik források alapján a Volga-Káma szögben lokalizálja. A 'nyershúsevő' jelentést a manysi eredetmondával és azzal az ismert ténnyel támasztja alá, hogy a szamojédoknál máig ás él a nyershúsevés szokása. Az ókori adatokat és a XIX. században feljegyzett manysi történeti hagyományt szépen hidalja át egy XIII. századi orosz forrás, amely a Káma vidéken egy Cbipon/mbi 'nyershúsevők' népet említ. E népnév tehát a középkorban is még sokáig fenntartotta magát. •— Az ugorok — ez Harmattá szép dolgozatának legkonkrétabb eredménye — az i. e. V. században valóban a Volga-Káma összefolyásának vidékén lakhattak. JÓKAY ZOLTÁN * VII. kötet. 1955. •1, BEKÉ ÖDÖN: Ismeretlen és ritka névszóképzők a mari és a permi nyelvekben (1—8). Dolgozata első részében a szerző a mari -ma igevévképzőt (UJ. p§stdma'£erste •wke 'nincs azon a helyen, ahova tettem v. tették' 1. 1; B. umalmaste, kotsmaste 'alvás, evés közben' 21.) tárgyalja. Megállapítja, hogy a mari -ma képző a -mas (-m9, -ma + -aé, -ás) képző inessivus- és illativus-ragos alakjaiból elvonással keletkezett. A *-mas§std, *-masdsk§ alakokból -mast§, maskd összevont alakok keletkeztek, majd a nyelvérzék a -st§, -sk% végződést inessivus-, illetőleg illativus-ragnak érezte, és elvonta belőlük a -ma igenévképzőt. A dolgozat második részében a komi -in, -in deverbális névszóképzöről olvashatunk. E képzőnek az udmurtban sokszor az -on deverbális névszóképző felel meg, vö. km. tojin 'Mörserkeule, ~ udm. tujon 'mozsártörő' (6. 1); kmSz. keltin 'kleines Zugnetz' r^> udm. kalton 'kerítő háló, vonó háló; Zugnetz' (uo.). Minthogy az udmurt -on képzőnek a komiban -an a szabályszerű megfelelője, BEKÉ a komi -in, -in névszóképzőt a komi -an deverbális névszóképző alakváltozatának tekinti. Megállapítja, hogy a voltaképpeni képző csak az -n, az előtte lévő vokális „nem jelentős elem". 2. IORGA IORDAN: Aromán nyelv kialakulása ós alkotóelemei (371—386), Hozzászólások (387—402). A román nyelv egyrészt az őslakosság nyelvének és a római gyarmatosítók latin nyelvének, másrészt pedig a romanizálódó lakosság és a közéjük betelepült szlávság nyelvének kereszteződése útján jött létre. A győztes nyelv mindkét esetben a latin volt, bár ez is gazdagodott a legyőzött nyelvek bizonyos (főleg szókincsbeli) elemeivel. Teháí a román nyelv alkotóelemei: a trák szubsztrátum, a latin réteg és a szláv szupersztrátum. 3. KNIEZSA ISTVÁN: A magyar állami és jogi terminológia eredete (237-243), Hozzászólások (244-266). Cikke első felében a szerző a magyar állami terminológia szláv elemeit tárgyalja. Véleménye szerint állami terminológiánk szláv része délszláv eredetű és nem egy nyelvből származik. így bolgár eredetű az asztalnok, vajda, s talán az udvarnok (240. 1.) szavunk; közelebbről meghatározhatatlan, de déli-szláv nyelvből vettük át az ispán, zászló, vitéz (uo.) szavakat. A magyarba tehát nem egy kész állami terminológia került át valamelyik szláv nyelvből, hanem ez a terminológia a magyarban alakult ki egyrészt eredeti, másrészt különféle nyelvekből kölcsönzött kifejezések segítségével. MOLNÁR ERIK szerint a magyar állami terminológia egy kész szláv terminológia átvétele. Ez a felfogás, mivel nem reális tényeken alapszik, nem állja meg a helyét. Tanulmányában KNIEZSA röviden foglalkozik jogi műszavaink szláv részével is. Jogi terminológiánk (kamat, perel, panaszol, poroszló, vádol, zálog 241. 1.) — néhány közelebbről meghatározhatatlan eredetű szót nem számítva — déli-szláv eredetű.