Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Ismertetések, szemle - Lakó György: Björn Collinder: Fenno-Ugric Vocabulary 213

216 ISMERTETÉSEK, SZEMLE más esetben sincs sz, z folytatója a magyarban (vö. TOIVONEN: FUF. XIX, 73—4, 216); a más változathoz vö. ZSIRAI: NyK. XLVII, 149. — A lpL. énjierra <~ snjiera- a m. egér etimológiájából (81. 1.) — úgy vélem — végérvényesen törlendő, vö. KALIMA: NyKL, 134 — 8. — A m. háncs mellé (a fi. koskut 'spruce bark ete.' etimológiájában) legalábbis, kérdőjel kívánkozott volna, vö. ZSIRAI: NyK. XLVII, 150 és Szófsz. — Ugyancsak bizonytalan a m. hév, hő, hé etimológiája (89.1.), vö. MARK: MNy. XXIV, 88 és SzófSz. — Hogy a m. mart szónak a vele egyeztetett obi-ugor szavakkal való összetartozása nem bizonyos, arra már E. ITKONEN (Urai-alt. Jb. XXVIII, 64) rámutatott. A magyar szónak van is más, figyelemre méltó etimológiája, vö. N. SEBESTYÉN IRÉN: MNy. XLÍII,. 244 — 6. — A meny (hal), amint KNIEZSA nemrég megjelent munkájában (SzÍJövsz. I,, 335 — 6) kimutatta, szláv jövevényszó. — A ró ige megfelelői közé legalábbis kérdőjellel felvettem volna a fi. (LÖNNR.) ravata 'rafsa, skaka, svánga, dánga, hugga, slá' igét is, vö. TOIVONEN—LIIMOLA: FUF. XXII, 175; ZSIRAI: NyK. LI, 306. — A szalag etimológiájában említett manysi sol-kwaaly' 'belly-band, girth' jövevényszó a chantiból, vö. LIIMOLA: Vir. 1950 : 155. — Az úr finnugor származtatása bizonytalan, vö. NÉMETH: GYULA: Pais-Emlékk. 358—64. — A var megfelelői közé sorolt udm. ur 'fester, pus, matter', km. or 'matter in wounds' idetartozása sem bizonyos, mert a magyar szó v-]e nem tekinthető másodlagosnak, a permi nyelvekben viszont a fgr. eredetű v- meg szokott maradni; vö. DONNER: SUSToim. XLIX, 132 és UOTILA: SUSToim. LXV, 70. - A ms. wáár- 'work; make', cht. wer- 'make, prepare, producere' még kérdőjellel sem kapcsolható a m. varr igéhez — tekintettel arra, hogy az obi-ugor igék eredetileg magashangúak voltak, vö. TOIVONEN: Vir. 1947: 152—4. — Az ár 'awl' szóval kapcsolatban levő rokonnyelvi szavak közül a lappból az inari-lp. oari 'boné awl' szót említi a szerző, jelezve ^ hogy ez esetleg finn jövevényszó. Mért nem inkább a kólai-lp. (GEN.): T. vierre, Kid. ueirr 'Ahle, Pfrieme' került ide? Ez talán kevésbé esik a kései átvétel gyanújába. Lapozgatva COLLINDER szótárát, találunk még több etimológiát is, amelyik egyikmásik tagjának láttára megjegyzés kívánkozik tollúnkra, de ezek a megjegyzések lényegeseknek nem mondhatók. Pl. a vér megfelelői közül kifelejtődött a km. és udm. vir. ua. — A fi. kéri, m. kéreg etimológiájában (87. 1.) az udmurt és a komi szó előtt feleslegesnek tartom a kérdőjelet; a permi szók a vokalizmus szempontjából is jól illenek a velük egyeztetett szókhoz, vö. E. ITKONEN: FUF. XXXI, 175, 277. — Legalábbis a jelentés szempontjából aligha van okunk kételkedni abban, hogy a m. lágy és langyos egyeredetűek, vö. m. lágy 'weich' ~ cht. lúnÚ3 'lau'. — A nyúz ige komi megfelelőjéül feltüntetett nij- igét nem találom a rendelkezésemre álló szótárakban. — COLLINDER szótára kb. 400 magyar tagú etimológiát tartalmaz. A szótárhoz gondosan összeállított szójegyzékek csatlakoznak, amelyek nemcsak a szótárban előforduló uráli, hanem egyéb nyelvi szavakat illetően is eligazítanak bennünket. A magyar szómutatóban csupán egy betűrendi hibát (vö. hám, hályog) s két helyesírási hibát (vézna, helyett vészna, vigyázz- helyett vigyár-) észleltem. A kötetet az előforduló állat- és növénynevek latin nyelvű mutatója meg a feldolgozott folyóiratok és tanulmányok jegyzéke zárja be. BJÖRN COLLINDER az uppsalai egyetemen a finnugor nyelvtudomány tanára. Kitűnően beszéli nyelvünket, ismeri a magyar kultúrát, néhány értékes dolgozata magyar folyóiratban jelent meg. Mint egyetemi tanár, évtizedek óta neveli svéd tanítványait a magyar művelődés, elsősorban a magyar nyelvtudomány iránti érdeklődésre. Drága idejének feláldozásával részt vállalt több magyar nyelvész szakmai kiképzésében. Érdemei elismeréséül a Magyar Tudományos Akadémia 1937-ben külső tagjául választotta. A magyar nyelvészeti irodalmat — amint szótárából is megállapítható — évtizedeken keresztül élénk figyelemmel kísérte; szótára előszavában külön köszönetet mond egyebek közt a magyar nyelvészeknek is azért, amit tőlük tanult, azaz amit az ő tudományos eredményeikből szótárában értékesített. S mindennek ellenére kénytelen volt könyve előszavában azt írni: szótárához nem tudott figyelembe venni fontos cikkeket, értekezéseket, amelyeket magyar nyelvészek az utóbbi évtized folyamán írtak, mert képtelen volt hiánytalanul megszerezni a Magyar Tudományos Akadémia nyelvészeti publikációit és — szótára bibliográfiájából következtetve — például a Magyar Nyelv című folyóiratunkat. Ismerve azokat a nehézségeket, amelyekkel az említett kiadványok beszerzése járt és jár fővárosunkban, sőt néha még egy olyan könyvkereskedésben is, amely Akadémiánkkal szerves kapcsolatban áll, semmi kétségünk sincs afelől, hogy a Magyar Tudományos Akadémia kiadványai és folyóiratai mennyire voltak hozzáférhetők svéd tudósok számára. Talán a nyugati tudomány előtti hajbókolástól való szigorú tartózkodás tana is hevített egyes tényezőket arra, hogy a svéd és a magyar tudományos világ közötti kapcsolatokat a fent jelzett „eredménnyel" lazítsa. Szem elől tévesztették, hogy így fokozatosan a feledés homályába és az ismeretlenség sötétjébe süllyedhet az az ország,