Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Ismertetések, szemle - N. Sebestyén Irén: Y. H. Toivonen 206

ISMERTETÉSEK, SZEMLE F. H. Toivonen 1890-1956. A múlt év májusának végén jutott el hozzánk a hír, hogy YRJÖ HENRIK TOIVONEN, Finnország Akadémiájának egyetlen nyelvész tagja, a Finn Tudományos Akadémia és számos más finn tudományos társaság tiszteleti és rendes tagja, több külföldi akadémia, köztük a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, hosszú szenvedés után május 16-án meghalt. A távoli szemlélő TOIVONEN életét zökkenőmentes, egyenletes, állandó emelkedésnek láthatja. Valóban TOIVONEN életének külső eseményeit nem sok adat jelzi. Finnország délnyugati részében, az ősrégi Turku városához közel eső Koskiban született 1890. január 19-én. Gimnáziumi tanulmányait Turkuban a szokásosnál később kezdte meg és fejezte be; huszonegy éves korában tett érettségi vizsgát. Falun töltött gyermekkorának és a háromhónapos nyári szünidőknek élményei sohasem homályosodtak el lelkében: sok-sok etimológiája tanúskodik arról, hogy a népnyelv sajátja volt, és hogy rendkívül nagy műveltsége a népi kultúrában gyökerezett. Egyetemi tanulmányait a helsinki egyetemen végezte, a filozófiai kandidátusi vizsgát 1917-ben, a licenciátusi vizsgát 1927-ben tette le. 1927-ben megjelent nagyjelentőségű disszertációja alapján ünnepélyes külsőségek között ,,primus"-doktorrá avattatott 1932-ben. 1928-tól docens volt a helsinki egyetemen, 1933-tól kezdve pedig tagja a Finnisch-Ugrische Forschungen szerkesztőbizottságának. WICHMANN halála után 1934-ben a finnugor nyelvtudomány rendes professzorává nevezték ki a helsinki egyetemre. SETALA halála után 1935-ben átvette a finn etimológiai szótár előmunkálatait végző Suomen Suku kutatóintézet vezetését, s ettől az állásától csak 1953-ban vált meg. Több éven keresztül (1943—1948.) a történettudományi—filozófiai fakultás dékáni tisztségét töltötte be. 1948-ban az akkor alapított, összesen tizenkét tagból álló Finnország Akadémiájának egyetlen nyelvész tagjává nevezték ki. Több éven át (1950—1954.) elnöke volt a Finnugor Társaságnak. TOIVONEN maga beszélte el, hogy mikor gimnáziumi tanulmányait befejezte, a svéden kívül, amelyet már kora ifjúságában gyakorlatilag is elsajátított, szótár nélkül olvasott német, francia és angol irodalmi műveket. Sokirányú érdeklődése egyetemi tanulmányainak idején is megnyilvánult. Érdeklődése előterében a finn nyelv állt, de előadásokat hallgatott az irodalom, a történelem, a filozófia és a művészettörténet köréből is. Döntő fordulatot jelentett életében az a körülmény, hogy szoros kapcsolatba került nagynevű professzorával, E. ,NV SETALA vei. A fiatal egyetemi hallgatót SETALA asszisztensül maga mellé Vette, s megbízta azzal, hogy a finn nyelv tervbe vett etimológiai szótára számára anyagot gyűjtsön a szótárakból es az etimológiai kutatások irodalmából. Az etimológiai kutatás technikájával