Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Finnugor mondattani szerkezetek 194

FINNUGOR MONDATTANI SZERKEZETEK 197 féle visszamutató névmást saját kutatásaim alapján nem igazolhatom; ez azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kondai vogulság legalsó szélén, pl. Nachracsi közelében e szó mégis használatos. Megvan ti. a tavdai vogulban is: khot-khor, khot-khgr 'ki, aki; ki?' " (Vö. még AL. kwát, KL. T. khot 'mely, melyik' uo. 159, 111, 269). KANNISTO szövegeiben valóban előfordul ez a névmás: K kuá" * t x a f nnkkbá'ls, kuáx

' t

% a r nn-k pdl óat kbqls 'einer kam herauf [an die Oberfláche], der andere kam nicht einmal herauf (670). Kérdőnévmás igeraggal KK annyiszor tárgyalt gombát mit evett-féle szerkezetnek az a jellemzője, hogy a kérdőnévmás ugyanazt a ragot veszi föl, mint az előtte álló főnév. Állhat azonban a kérdőnévmás ige után is, s ilyenkor általában a névmás ragtalan marad. Az udmurtban és a manysiban azonban felveszi a névmás az ige ragját is (NyK. LV, 254). Pl. manysi Szo. pasalaxtsiy mannar a s siy 'sie begrüssten sich undsoweiter' (KANNISTO — LIIMÓLA: Wogulische Volksdichtung II, 81). KANNISTO gyűjteményének II. kötetében azonban nemcsak a Szo. FL. mannar, P. menn?r 'mi V kérdőnévmás fordul elő igével kapcsolatban igeraggal, hanem a kondai nyelvjárásokbán használatos nar Vas?' 'mi?' is: figá'nnt °at ősnu pdl nq-rsnfi ?! Venn wir nicht kráftig würden, was [würden] wir?!' (KANNISTO, Die tat. Lehnw. 143); tnfiléil nómtSrdmieytan a0t pdl áiyrs á6

t pdl nárs

'dann rief er nicht zu dem Oberen Gott, seinem Vater, [und]""tat auch nichts [anderes]', 'ne peBeji H Kimerő' (Wog. Volksd. II, 312, 744 : 211. jegyz.); tondntdl nnfil' pdl óat t é es y d, <>dct

nar s áy 'so essen sie nicht einmal Pleisch (oder) etwas anderes' (uo. 461); kd-ns%u pdl us °ár

t mdni, °at pdl nari 'er geht weder mehr jagen noch tut er irgendetwas anderes' (uo. 511), \w/3 iala'n fiiskariit sgns%u, pf'sn(d) ö-lat amn nq,- r at 'geht nach Hause die Kinder anzuschauen, [ob] sie gesund sind oder was' (uo. 523); tdt ndsdr sottál as idmti h nq,ri% 'was für eine unglückliche Sache geschieht hier oder was [ereignet sich hier] ?' (uo. 639); köát ia ti alka t%u pömtimdn, amnd narlmdn't 'beginnen wir mit (blosser) Hand zu kámpfen oder was tun wir?' (uo. 652); ijőC'ld pdl óác

t fi g iy a

y

m, ödt pdl n a r -y ám 'ich halté euch nicht zurück und tue nichts [dergleichen] (uo. 665); asd t töbldps, ni md ni, ni n a:r \ 'er blieb noch ohne weiteres stehen, weder bewegt er sich noch tut etwas' (uo. 664^5); k§pn(3 örmdl\lnj3, lak fii h nar i\ 'erproben wir unser Boot, [ob] es fáhrt oder was!' (uo. 28). A manysiban van még egy szó, amelynek hasonló szerepe van, s egyaránt állhat főnévvel és igével kapcsolatban, s az utóbbi esetben szintén felveszi az előző ige ragját. MuNKÁcsinál É. lüt, lut 'micsoda, valami, holmi, izé' (VNGy. II2

, 665), KANNiSTOnál Szo.

lüt, P Aut 'Sache, Ding' (Wog. Volksd. II, 715). Pl. a) főnév után: É. u l - j i w lüt . sa'irást 'tűzifát, mit vágtak' (MUNKÁCSI, VNGy. I, 221); kwol-jor lüt sápiturjkwd jüw-%ajti 'a ház környékét, mit rendbehozni hazafut' (uo. I, 221, II, 125, 483); mi r a lüt a minds 'népe, micsodája elment' (I, 221); %otá(qlnd ur-jiw, vör-jiw mátátdl lut át dl akwáV pantV ta tottvds 'bármerre levő hegyi fa, erdei fa földestül, mindenestül megsemmisült' (I, 68); luwin lűtirj-ta'il jól ujis 'lovastul, holmistul (mindenestül) alámerült' (I, 221); Szo. kit tniy kánaptipál pussn iőfitfies, mi H e lütl D ii fi S lüte n 'anderthalb Schiffe würden allé gekauft, mit Leuten [und] allém, mit Holz [und] allém' (KANN.—LIIM. Wog. Volksd.I, 232); á Gfiqn iögtnin, pasalüB fiánnm 'ihr kommt zusammen, begrüsst