Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Finnugor jelentésegyezések 187

190 BEKÉ ÖDÖN Hasad a hajnal, hajnalhasadás A NySz. a következő adatokat idézi: Hasadot a hajnal (Zrínyi). Hajnal hasad ajakával (Faludi). — Haynal hasadásban nem meszi érének (Zrínyi: Szigeti Veszedelem, III. én. 49. sz.). Már MOLNÁR ALBERT szótározta: Haynalhasadás, Exortus aurora. A manysi nyelv ugyanígy mondja: AK tát /ülst is, möt xfiál x^ASdyr % á A p s (KANNISTO—LIIMOLA, Wog. Volksd. II, 244), KK tát külst id, mct kuál kuaASdyr k é Aj) s (245) 'dórt verbraehten sie die Nacht, am nachsten Morgen brach die Morgenröte an' (tkp. 'spaltete sich', 'barst' 728, 130. jegyz., vö. É xallpi 'hasad' (MUNKÁCSI, VNGy. II, 2 : 637). Más kifejezés a hajnalhasadásra a manysiban: KK kn ti pykpam tarmdl köntAa/ txu p'ómtst 'zur Zeit des Tagesanbruchs begannen sie zu kámpfen' (649, vö. K. pákdpdp khgtdl 'kelő nap', É xqtol pokapi 'a nap előbontakozik' [SZILASI 98], X&V pal-pokaps 'a ladik széthasadt' [MUNKÁCSI, VNGy. II, 2:685], É. pokli 'hasadoz', K. pökláp mo 'gödrös, fölrepedezett föld', P. jü pal-pakmánti 'a fa megreped a fagytól' [SZILASI 98]). Fennvan BALASSA, A magyar nyelv szótára szerint fennvan a. m. 'ébren van, ágyon kívül van'. CZUCZOR—FoGARASi-nál 'ébren van, még nem feküdt le, virraszt; talpon áll'. Pl. Éjfélig fennvan. Tegnap betegen feküdt, de már ismét fennvan. Reggeltol estig fennvan. A régi nyelvben: 'vigeo, valeo; kráftig sein' (NySz.). Pl. Ura még fen vagyon, szöme világa, férhöz vakarkodik ő asszonysága (RMK. III, 354). Fen-vannak és nevekednek az eretnekségek (Mad: Evang. 570). Az apostolok idejében a rendkívül-való gyógyításnak csudálatos ereje még fenn vala (MATKÓ: BCsák. 449) NySz. Ma a szó jelentése tehát: 1. ébren van, még nem feküdt le, vagy már felkelt; 2. már nem beteg, nem fekszik, elhagyta az ágyat. Az 'ébren van' jelentésben való használat megvan a kondai-manysiban két kifejezésben is: 1. nomdn ö'li ámn(d) ialgóis (KAANISTO—LIIMOLA, Wog. Volksd. II, 490), nnmdn ö\lii amnd \áAkgis% 'ist er wach oder hat er sich niedergelegt?' (uo. 491) V. ö. É. P. nunidn 'fönt' (MUNKÁCSI, Vog. Nyelvj. 16, 239). 2. K tár^tekpanskfiánká's a/stülá.tinkwn ast ulildöláV. 'Die Kaulbarsch-Frau [und] der -Mann sind vielleicht (?) wach. Wann sind sie wach?! (uo. II, 668). Vö. T. gs 'fölszín', -gst '-on, rajt', qhn 'rá, -ra', qéndl, AT. qsnql '-ról' (MUNKÁCSI, Vog. Nyelvj. 278), P. wüt'-qs-khwqát 'a víz felszíne hosszában* (uo. 243), AL. üt'-aá-mantdl 'a víz fölszíne mentében' (uo. 160), É. gs 'felület, felszín, külszín, külső' (VNGy. II, 633), vit-qs 'a víz felszíne' (I, 205, II, 633). Érdekes, hogy a NySz. 'vigeo, valeo' igével fordítja a fennvagyok kifejezést. Calepinusban valeo — Egessegben, erőmben vagyok (1100), vigeo — Erőmbe (\) vagyok. MA-nél: Erőmbe vagyoc, Job koromban vagyoc. Ebből az következik, hogy nyelvünkben is a fennvagyok említett két jelentése közül az eredeti az volt, hogy 'már felkeltem az ágyból, nem fekszem, nem vagyok beteg', s ebből fejlődött az 'ébren vagyok' jelentés. Párhuzamba hozhatjuk ezzel a jelentésfejlődéssel a latin vigeo és családjának jelentéseit. A latin ige eredeti alakja vegeo volt, s jelentése 'in Bewegung setzen, antreiben', ebből fejlődött a vigeo 'frisch und kráftig sein, in Kraft und Ansehen stehen' alak és jelentés; származékai: vegetus 'rührig, lebhaft, munter', vigil 'wach, wachsem', ÖALEPiNUSnál: Vigyázó, vigilo — Vigyázok, virraztok, vigília — Vigyazasr

, p