Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Finnugor jelentésegyezések 187

FINNUGOR JELENTÉSEGYEZESEK 191 virrastas (!), strasa alias (1123). Ebbe a családba tartozik a gót vakan 'wachen,, wachsam sein', gawaknen 'erwachen', óészaki vakinn 'wach', vaka 'wachen', angolsz. wacian, ószász wakön 'wachen', ófelném. wachal (^ latin vigil) 'wach', ófelném. wahhén, wahhön, középfelném. újfn. wachen 'wach sein, werden' (WALDE—POKORNY: Vergí. Wb. d. idg. Spr., I, 246, KLUGB—GÖTZE: Etym.i Wb. d. deutschen Spr.). Szín A török eredetű szín 'Farbe' szavunk eredeti jelentése kétségkívül 'felszín, külszín, külső' volt (1. NyK. LII, 40). Az állatok színét szőrük, tollúk, bőrük adja meg, s így érthető, hogy az ilyen jelentésű szavaknak 'szín' jelentésük is fejlődött. így a manysi TJ. TŐ. pön, AK. pön, KK. pgn, FK. pun, P. V. AL. pun, FL. Szo. pun 'Féder, Haar' (KANNISTO: Wog. Vok. 118) szó melléknévi származékának is van 'színű' jelentése, pl. AK. aku pgnp s?a0t xár,

KK gku pgnp söát k§r 'sieben einfarbige Renntiermánnchen' (KANNISTO—LIIMOLA: Wog. Volksd. II, 510—511); AK, aku pgnp s<}á0t

ui, KK. aku pgnp söát fíoi 'sieben einfarbige Tiere' (uo. 514—515). A finn karva 'szőr' is jelent színt; pl. keltainen karva 'gélbe Farbe', mita karvaa? 'von welcher Farbe?', kaunis karvalta 'schönfarbig', kuoleman karva 'Totenfarbe, Totenblásse', pitaá karvansa 'die Farbe behalten, nicht verschiessen od. ausbleuchen', kaksikarva 'SchimmeF, karvahalli 'graubraunes Tier' (ERWAST); -karvainen '-farbig', maksankarvainen 'leberfarbig' (KATÁRA). Nevetlen ujj A középső ujj és a kisujj közötti ujj neve, amelyet ma a németből fordított gyűrűs-ujj-nak. (Ringfinger) neveznek. De latin neve is annularis digitus, tehát valószínűbb, hogy a latinból való tükörszó. MA-nél mindkét neve megvan: Nevetlenuy,. gyurósuy. A gyűrűs-ujj-ra az első adat a SchlSz.-ből való: anularius — geres vy (402) és MuRMELiusban is (1533) Digitus anularis — Oyrős vy (762). A nevetlen ujjm az első adat a Kolozsvári Glosszák Ajtai— Bölöni része. Ez a név megvan a népnyelvben is, a MTsz. a Torontál megyei Szőregről, a Szatmár megyei Patóházáról és a Székelyföldről közli, de CSŰRY is idézi Szamosháti Szótárában. Már SIMONYI (Nyr. XXVI, 35) rámutatott, hogy a népnyelvi neveletlen-ujj (Zala m. Szepezd, Kiskunmajsa, Temesköz, Torontál m. Száján, Szőreg MTsz., Ormányság Kiss—KERESZTES) népetimológiás alakulat, mint a KRESZNERicsnél előforduló nőtelen ujj. A népnyelvben van még nevendék neve (Baranya m. Tsz.), s a régi nyelvben nevendékeny-ujf is: Annularis, medicinalis, digitus medicus — Neuendeken vii (SZIKSZAI— FABRICIUS 89). Érdekes a NySz. adata: Az vőlegény gyűrűjét az menyaszszony balkezének nevendékeny ujjaban teszi (Kom: PápU. 402). SIMONYI szerint ezek is népetimológiás alakulások a nevetlen-ujj-ból, mert a kisujj melletti ujjat úgy fogták föl, hogy a középujj mellett csak nevendék, nincs eléggé mégnőve. Bár, mint láttuk, a gyűrűs-ujjra, vannak legrégibb adataink, mégis kétségkívül a nevetlen-ujj az eredetibb, mint ezt már HTTNFALVY PÁL kimutatta (MNyszet IV, 225, NyK. II, 86), aki több uráli és altáji nyelvből közölt hasonló elnevezéseket. A manysiból csak REGULY adatát tudta idézni, MuNKÁcsinál: namtal tul'e, az ő átírásában: namtal tufa (VNGy. II, 584, 672). MUNKÁCSÉ