Nyelvtudományi Közlemények 59. kötet (1957)

Kisebb közlemények - Beke Ödön: Finnugor jelentésegyezések 187

FINNUGOR JELENTÉSEGYEZÉSEK 189 des Bootes [gehen]' (28; LIIMOLA megjegyzése szerint «{3dst9 'er nahm ihn' ist auch hier wahrscheinlich „perfektivierend", so dass der Satz einfach so zu übersetzen ist: 'seinen [jüngeren] Brúder hiess er in den Vordersteven des Bootes [gehen]'» 685,29. jegyz.); n§Anahtmd (ídsan, asiay $áLssan% 'hast du die Pfeilscháfte (zu) dünn geschnitzt ?) 31, 'hast du die Pfeilscháfte genommen [und] sie (zu) dünn geschnitzt', „perfektivierend" 687, 53. jegyz.); toryió

áns%u

(3 d s td tárdty%u td p'ómtstd 'der Uhu nahm ihn [und] begann ihn nun hinunterzulassen' (640, 'der Uhu begann ihn nun hinunterzulassen', „perfektivierend" 817, 17c jegyz.); taft ^ d s td, kártihstd, nóard máyl iet Idstd 'er nahm [seinen Bogén], spannte ihn [und] schoss [den Uhu] mitten in die Brust' (640; 'er spannte [seinen Bogeh] . . .' 816, 17c jegyz.). Sürr-forr A Nyr. LXIII, 31. és LXVIII, 26. lapján kimutattam, hogy ennek az ikerszónak második tagja a forr ige, amelynek magában is van 'sürög-forog, hemzseg, nyüzsög, tolong, rajzik' jelentése. Ezt a jelentést kimutattam nemcsak az udmurt, mari, finn, észt nyelvből, hanem török nyelvekből is. Pótlásul közlöm, hogy megvan legközelebbi rokonnyelvünkben, a manysiban is: K a'z póáip kwl$e\eri őlskcit, ma'tdr td in-%tam 'wenn ein wirklich [von Fischen] wimmelnder Fischzaun da wáre, würde ich nun etwas schöpfen' (KANNISTO —LIIMOLA, Wog. Volksd. II, 355); 'siedender', d.h. voll von Fischen «eiender; ecjm nojioH KOTeu; pbiOoü; fiéeri küll áyz pódii

'die Fischreuse ívimmelt ganz von Fischen' (759; K pöái 553, p*á0

i

552 'kocht'; K poaji 'fő' [MUNKÁCSI, VNGy. IV, 395], É pajdlti 'forr', KL pajti, AL paiti, P papi 'főz' [SZILASI, Vog. Szójegyz. 89]). Másod fű ló, harmadfű ló Már SZIKSZAI FABRICIUS 1590-ben megjelent Latin—magyar szójegyzékében megtaláljuk a Biennis — Tauali, másod fű l(ó), Triennis — Harmad fű kifejezést. Kecskeméten harmad-fű 'hároméves' (Nyr. XIX, 46, MTsz.). Az OklSz. még régebbi adatokat közöl: 1419: Georgio dicto Harmadfyw, 1549: Negyedffy, harmadffy es thawaly izók, 1584: Ötödfy wehem, Ötödfy kancza, 1587: Harmadfy tulyok eg Harmadfűre kélendő izö tyno, 1597: Harmad fira (!) menendeo ibszeo tinó; 1555: Egyik egy pey kaczola negyed fürül el ment, az másik egy roh, vélem harmadfű lészen ez füvön . . . Számba veszem az negyed fűrül elment kacolát (Tört. Tár, Ujf. V, 275, KERTÉSZ^ Nyr. XL, 356). MUNKÁCSI, KSZ. VI, 198, kimutatta ezek megfelelőjét a manysiban: kit pum lüw 'zweijáhriges Pferd', %ürdmpumlüw 'dreijáhriges Pferd'; v. ö. még: %ürdm pum j e mtd m luwi jqmasi, . . . n il a pum j é m td m luwV jqmási 'harmadfüvessé változott lóként lépdel tova, . . . negyedfüvessé változott lóként lépdel tova' (VNGy. IV, 148). A kifejezés eredetét megmagyarázza a következő példa: P íe/3 iaApufin§ét mnsk k u r u m pum t^ém AujÜsy ints 'bis er es einfangen konnte, wurde es ein dreijáhriges Pferd' (KANNISTO — LIIMOLA, Wog. Volksd. II, 199, tkp. 'drei Heu [d. h. das Heu von drei Jahren] gefressen habendes' 717, 17. jegyz.). Tehát a kifejezés eredeti jelentése, hogy a ló hányadik éve legel.